Veszélyes fegyver is válhat a tartósan gyenge forintból
Miközben Európában továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a reálkamat, egyre inkább túlszalad az infláció, ami veszélyes kombináció, spekulatív célponttá teszi a forintot. Egy forintválság kirobbantása senkinek sem állhat érdekében, de most már bármikor kiszabadulhat a szellem a palackból – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Úgy látja, a tegnap közölt 4,7 százalékos januári fogyasztói árindex csak mélyíti ezt a gödröt, különös tekintettel arra, hogy az élelmiszerárak éves alapon 6,9 százalékkal kúsztak fel. Az MKIK elnöke szerint abban nincs kivetnivaló, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitásra törekszik, az viszont aggályos, ha a pénzromlás üteme meghaladja azt a szintet, amit az MNB előre jelez. A gyengülő forint pedig elsősorban abból a szempontból okoz fejtörést Parragh László szerint, hogy válság idején az árfolyam gazdaságpolitikai kitörési eszköz, most mégis akkor engedjük el ezt a lehetőséget, amikor egyébként jól megy a gazdaságnak.
A forint-euró árfolyam változása miatt érdemes legalább 3-4 százalékos mozgásteret hagyniuk a vállalkozásoknak a jövő évi üzleti tervükben – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Rávilágított, hogy a történelmi mélypontot is magával hozó forintgyengülés minden külkereskedelmi tevékenységet folytató, termelő, szolgáltató céget érint. Ahol jelentős a hazai hozzáadott érték, és számottevő az export, ott segít a magyar fizetőeszköz leértékelődése, hacsak nem kötöttek rossz fedezeti ügyleteket. Esetükben a gyenge forint a gyors béremelkedési ütem okozta versenyképességi hátrányt is ellensúlyozhatja az elemző szerint. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott vannak azok a vállalatok, amelyek tevékenységének megkerülhetetlen része a külföldi alapanyag-beszerzés.
Nemcsak a forint gyengül azonban, hanem a lengyel zloty, a cseh korona és a román lej is lejtmenetben van, márpedig a keleti-közép-európai régióba irányuló export ma már egyenértékű a Németországba tartó magyar kivitellel – figyelmeztetett Török Zoltán. Felidézte, hogy tavaly átlagosan 324,7 forintot kellett fizetni egy euróért, de mivel a nyár végétől trendszerű a gyengülés, a versenyszférának volt ideje felkészülni a 340 forintos szintre. A szakértő azonban arra számít, hogy nem ragad 340 forint felett a kurzus, hanem az év hátralévő részében a 330 és 340 forint közötti sávban marad. Megjegyezte, hogy egyre halványabb emlék a 310 forintos árfolyam, ami 2014-től egészen 2018 első feléig megszokott volt, másfél évvel ezelőtt azonban búcsút inthettünk az erős forintnak.
Az uniós források felhasználása kapcsán Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke lapunknak hangsúlyozta: az Európai Bizottság euróban folyósítja a támogatást, amit anno 310 forint körüli árfolyamon állapítottak meg. Tehát a 340 forintos kurzus azt jelenti, hogy összességében 10 plusz 10 százalékkal nő a lehívható pénz mennyisége: a hazai túlvállalás, vagyis az állami forráskiegészítés mértékével ugyanis nagyjából megegyezik a forintgyengüléssel nyert különbözet. Essősy szerint kedvező lehet a változás a magas hozzáadott értékkel, végterméket gyártó exportőröknek, illetve az alacsony importhányaddal rendelkező beszállító cégeknek is.
Érdemes előre bekészletezni
Ha tartósan gyenge a forint, az komoly veszélyt hordoz egy egy-másfél éves építési időtartam alatt – mondta a Világgazdaságnak Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy náluk az euróalapú szerződések állománya 50 százalék feletti. A 2008–2009-es válságból tanulva konzervatívan állnak az árfolyamváltozásokhoz, amennyire csak lehet, jó előre bekészleteznek alapanyagokból. Ha például tudják, hogy egy év alatt reálisan felhasználnak 15 ezer tonna betonacélt, akkor az év elején megrendelnek 10 ezer tonnát, amiért aztán ütemezetten fizetnek.
