Magyar gazdaság

Ellehetetlenült a húsvéti bárányexport

Több fontos piaci szereplő is belépett a tavaly szeptemberben 17 taggal megalakult Juh és Kecske Ágazatért Egyesületbe, amelynek célja, hogy elismerjék szakmaközi szervezetként – jelentette ki az aláírási ceremónia alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Mezőszentgyörgyi Dávid, az egyesület elnöke. Az új belépők – köztük a Hód-Mezőgazda Zrt., a feldolgozás nagy részét lefedő Kapos Ternero Kft., valamint az ágazati szakmai szövetség és a terméktanács – egyesületi tagságával termelői és kereskedői oldalon elérik a több mint 50 százalékos, feldolgozásban pedig a csaknem kétharmados arányt, és az elnök szerint jó esély van arra, hogy a termékpálya minden szakaszán elérik a reprezentativitási szintet, nyáron pedig elismerhetik őket szakmaközi szervezetként.

Fontos feladatuknak nevezte egye­bek mellett a 2021–2027-es uniós költ­ségvetési ciklusra vonatkozó javaslatok kidolgozását, az aktuális ágazati problémák kezelését, a piacorientált termelés fejlesztését, a magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállítását, a vágóhídi kapacitás növelését.

Aktuális feladatuk lesz a húsvéti bárányexport koronavírus miatti ellehetetlenülésének kezelésére vonatkozó javaslatok kidolgozása is. Egy normál szezonban a fő célpont Olaszország, és mintegy 150 ezer bárányt szállítanak Magyarországról, de a szűken vett húsvéti szezon után is folynak még szállítások, és a keleti vallási ünnepek is forgalmat generálnak, így 200-250 ezer állat is exportra kerülhet. Most viszont a koronavírus miatt leállt a és kérdés, mi lesz azzal a három-négyezer családdal, akiknek szinte a teljes éves árbevétele a húsvéti bárányexportból származik.

juhtenyésztés bárányexport
Ezek is érdekelhetik