Folytatódniuk kell a béremeléseknek

Összesítésünk alapján tavaly a Takarékbank jelezte előre legpontosabban a GDP-növekedést, miért pontosabbak az előrejelzéseik másokéinál?

Az, hogy már három éve a legpontosabb előrejelzéseket adjuk, egyebek között annak köszönhető, hogy nem vagyunk túlzottan pesszimisták. Fontos leszögezni, hogy nem mi vagyunk túl optimisták, mások borúlátóbbak a reálishoz képest. Még a 2019-es év eleji 4 százalékos prognózisunk is pesszimistának bizonyult a 4,9 százalékos tényadathoz képest. Azt látom, hogy reálisak a várakozásaink. A módszertanunk a havi előrejelzéseken alapul, és a negyedéves növekedést számoljuk ki az áthúzódó hatásokkal együtt, ez az úgynevezett láncindexálásos növekedési modell. A negyedéves alapú növekedésből a bázishatás és a naptárhatás figyelembevételével kalkuláljuk az éves alapú bővülést. Úgy látom, hogy vannak olyanok, akik nem veszik figyelembe a naptárhatást, ami sokat számít. A decemberi ipari termelés hideg zuhany volt, amire ráerősített a GDP-adat előtt egy nappal közzétett építőipari eredmény, ennek alapján 3,9 százalék lehetett volna a növekedés, ehelyett 4,5 százalékos lett a dinamika. Az, hogy ez egyszeri botlás volt, vagy egy folyamat kezdete, később derül ki.

Mekkora lehet az idén a növekedési előny az eurózónához viszonyítva?

A tavalyi, 3,5–4 százalékpontos előny leszűkülhet a 2–2,5 százalékpontos sávba, ezt a tőkebeáramlás és a gyors bérkiáramlás biztosíthatja. Ne felejtsük el, hogy a költségvetésben GDP-arányosan 1 százalék körüli tartalékok vannak, ami alapja lehet egy gazdaságvédelmi akciótervnek. A koronavírus mellett is meglesz a 3,5 százalékos növekedés, mi egyelőre nem számolunk a járvány hatásaival, 4 százalékot prognosztizálunk.

De mi lesz a gazdaság hajtóereje?

A bérfelzárkózás megindulása hajtja a gazdaságot. Meggyőződésem, hogy folytatni kell a béremelést, különben kiürül az ország, előbb-utóbb el kell érnünk a nyugati béreket, ráadásul a keresetek gyors emelkedése javítja a termelékenységet. A minimálbér 8 százalékos növelése szinte semmi ahhoz képest, hogy mi van a régióban, a visegrádi országok között egyértelműen bérverseny alakult ki. A lengyelek a jelenlegi 2600 zlotys (203 ezer forint) minimálbért 2023 végéig 4000-re, vagyis nagyjából 313 ezer forintra emelhetik. A béremelésnek muszáj más szektorokra kiterjednie, hiszen óriási a bértorlódás. Budapest belvárosában egy utcaseprő bruttó 216 ezer forintot keres, ami 10 ezer forinttal több, mint egy kezdő tanár fizetése. Egy gyorsétteremben bruttó 270 ezer forint a kereset napi nyolcórás munka mellett, ami több, mint amit egy tíz éve a pályán lévő tanár keres. Az 50 százalékos béremelés sem lenne túlzás a pedagógusoknak, különösen, ha lépcsőzetesen kapnak magasabb juttatást. Ez illene a gazdaságvédelmi akcióterv koncepciójába is, hiszen a keresetek emelkedésének jelentős része várhatóan a fogyasztásban csapódik le.

Milyen hatása lehet a koronavírus-járványnak?

Egyelőre nem lehet megbecsülni, azt gondolom, hogy egy V típusú megtorpanás lesz, vagyis amint véget ér a karantén, és beindul a termelés, szinte azonnal visszatér minden a megszokott kerékvágásba. A korábbi megrendeléseket előbb-utóbb le kell szállítani, ráadásul az újakat is teljesíteni kell. A kérdés az, hogy a kapacitások képesek lesznek-e kezelni a magas megrendelésállományt, vagy sem, az utóbbi esetben elhúzódhat a kilábalás. Lényeges, hogy nem mindenkit sújt azonos mértékben a járvány, iparágfüggő az érintettség szintje. Mondok egy példát: aki most nem megy el fodrászhoz, az majd elmegy egy hónappal később, azonban már azokkal is versenyezni kell az időpontokért, akik akkor terveznek fodrászhoz menni. Az éttermi szektorban persze máshogy csapódik le a járvány hatása, hiszen az emberek utólag nem esznek meg egyszerre két adag ételt.

Mi a helyzet a turizmussal, ott várható az utazások bepótlása?

A kínai turisták kiesésével számolni kell, ez azonban 4 százalékos arányt jelent Magyarországon. A többi turista viszont nem biztos, hogy elmarad, hiszen egyelőre nincsen nálunk se fertőzött, se karanténzóna. Ha nem lesz tömeges fertőzés, akkor az is előfordulhat, hogy kifejezetten keresik majd a turisták Magyarországot. Nyugat-Európában számos eseményt lemondanak, de nálunk ilyen egyelőre nincs, ráadásul, ha a magyarok a külföld helyett a hazai turizmust választják, az tovább segítheti a szektort. Ha májusig véget ér a járvány, akkor a csúcsszezonban már újra jöhetnek kínai turisták.