Sereghajtóból újra éllovas lehet Magyarország

Az elmúlt tíz évben sikeres válságkezeléssel és növekedési fordulattal Magyarország újból éllovas lett a régióban – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi gazdasági évnyitóján. A jegybankelnök a fórumon a Sereghajtóból újra éllovas című előadásában azt hangsúlyozta, hogy ennek eredményeit meg is kell tudni védeni, sőt előre kell tekinteni a következő tíz évre. Emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben utolsó volt az ország az elért növekedésben a régióban, addig 2019-ben már éllovas a GDP-bővülés növekedésében. Az ország fejlettsége 2019 végén már meghaladta a lengyel és a görög fejlettségi szintet, ami történelmi siker – tette hozzá.

Matolcsy György erényként mutatta be, hogy minden egyensúlyi mutatóban – folyó fizetési mérleg, államháztartás, piaci egyensúly, munkaerőpiac – az ország fenntartható állapotot hozott létre. Az MNB elnöke azon véleményének adott hangot, hogy az ország meg tudja ismételni a 2018-as és a 2019-es gazdasági növekedésben elért sikert, a 3 százalékpontos növekedési többletet az Európai Unióhoz viszonyítva. Hozzátette, hogy ha ezt 2030-ig tudnánk folytatni, az ország az EU akkorra várható fejlettségi átlagának 93,3 százalékára jutna. Ha „csak” 2 százalékos lenne a növekedési többlet, akkor a felzárkózás szintje a majdani uniós fejlettség 84 százalékára juthat – mondta Matolcsy György. „Mindez elképesztő történelmi teljesítmény lenne, amire az 1867 utáni modern gazdasági korban nem volt még példa Magyarországon.

Az MNB elnöke szerint a magyar modell jól vizsgázott, a továbbfejlesztésére van szükség. Hozzátette, hogy a magyar kkv-k termelékenységében érdemi potenciál van, jelentős javulást lehetne elérni az adóadminisztráció további könnyítésével. Magyarország gazdasági összetettség alapján stabilan tartja helyét a világ tíz legjobb országa között. A világban is ritkának számítanak a hétéves felzárkózási periódusok – mondta, majd hozzátette, hogy az elmúlt száz évben a magyar gazdaságtörténetben csak 2010 és 2019 között volt növekedés-felzárkózás az egyensúly megtartása mellett.

„Itt a nagy szökés lehetősége – mondta a jegybankelnök, aki szerint meg kell duplázni a GDP-arányos vállalati és lakossági hitelállományt. – Ez most 32 százalékon áll, messze van a 60 százalékos uniós átlag.” A fenntartható növekedéshez kulcsfontosságú a vállalatok tőkepiac felé fordulása, a jegybank ezért indította el a növekedési kötvényprogramot. A beruházási rátát és a fogyasztás dinamikáját is meg kell őrizni a jegybankelnök szerint. A lakáspiac továbbra is fontos növekedési tartalék, véleménye szerint el kell érni, hogy évente 30 ezer új lakás épüljön.

Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 2013 óta gyors bérfelzárkózás zajlik, és a háztartások pénzügyi vagyona a régióban a legmagasabb. A globális trendekkel szemben a vagyoni egyenlőtlenségek továbbra is mérsékeltek. A munkaerőpiacon tartalékot jelentenek az alacsonyan képzettek, az ötven felettiek és a fiatalok – jelezte a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A gazdaság lassabban gyógyul majd

A koronavírus itt van, foglalkoznunk kell vele – mondta a jegybankelnök. Matolcsy György reményének adott hangot, hogy a járvány egészségügyi hatása talán csak éven belüli lesz, de szavai szerint a világméretű vírusjárvány gazdasági hatása több évre kiterjed majd. Az MNB elnöke szerint ebből a szempontból is szerencse, hogy ma erősebb a magyar gazdaság immunrendszere a korábbi időszakokhoz és sok európai országhoz képest is. | VG