Kisebb lakásokba sűrítenek több szobát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés. A Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint ezek a szempontok hatottak a fejlesztések trendjére az elmúlt években a fővárosi lakásépítéseknél: csökkent az azonos szobaszám melletti lakásméret, a magasabban található lakásokat drágábban lehetett eladni, az erkély vagy a terasz pedig szinte már elengedhetetlen része az új ingatlannak. Az elmúlt évek lakásár-növekedésének következménye, hogy a vásárlók érzékenyebbé váltak a minőségre és az élhetőségre. Ez megmutatkozik az újlakás-kínálatban is, a fejlesztők követik a vásárlók elvárásainak változásait. A lakások minőségét nehéz számszerűsíteni, de vannak olyan ismert és kevésbé ismert szempontok, amelyek jelentősen befolyásolják egy ingatlan értékét. Elsősorban a lakókörnyezet határozza meg az értéket, a lokációból nagyon sok, élhetőséget befolyásoló tényező vezethető le. Nemzetközi kutatások szerint a vevők az ár, valamint a külső környezet mellett a lakás, illetve a szobák méretét, benapozottságát és elrendezését vizsgálják.
A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint míg 2016 elején még valamivel több mint 39 millió forint körül mozgott a szabad lakások átlagos árszintje a fővárosban, addig 2019 végén szabad lakást átlagosan már csak 68,8 millió forintért lehetett találni. Leendő otthonuk kiválasztásakor a vásárlók többnyire nem négyzetméretben gondolkodnak, hanem meghatározott szobaszámra van szükségük, például legyen gyermekszoba, szülői háló és nappali. Tendencia, hogy a drágulás miatt, a vásárlás költségeinek csökkentése érdekében, a vevők lemondanak egy-egy fél szobáról, és háromszobás ingatlan helyett megelégednek az 1+2 fél szobással vagy a 2+1 fél szobással. A Takarék Index elemzőinek vizsgálata megmutatta, hogy a fejlesztők – követve a vevők igényeit – az elmúlt években jellemzően csökkentették a lakások átlagterületét, és ugyanazt a funkcióbeosztást kisebb alapterületen építették meg 2019 végén, mint 2016 elején.
Az elemzés szerint – a fél szobákat is egy szobának véve – a kétszobás lakások 47 négyzetméter helyett átlagosan már csak 46 négyzetméteresek voltak, a háromszobás ingatlanok mérete 70-ről 67 négyzetméterre csökkent, a négyszobásoké 97-ről 93 négyzetméterre, az ötszobásoké pedig 119 négyzetméterről 115-re.
