Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a tervezett 367 milliárd forint csaknem duplájára, 727,4 milliárd forintra rúgott az év első négy hónapjában – derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) részletes államháztartási adataiból. Ebből a költségvetési deficit a tervezett 359 milliárd forintot 70 százalékkal lépte túl, ami azt jelzi, hogy időarányosan rosszul áll az államháztartás, és valóban indokolt lehet a hiánycél emelése. A konvergenciaprogramban 3,8 százalékos hiánycél szerepel (igaz, ez nem pénzforgalmi, hanem eredményszemléletű, nem veszi figyelembe az uniós források áramlását). Ez azt jelenti, hogy az eleve felpörgetett, első négyhavi kiadások tovább emelkednek az állami hitelprogramok és a bértámogatások miatt.
A központi költségvetés bevételei a január–áprilisi időszakban elérték az előirányzat 36,3 százalékát, ami meghaladja az időarányos teljesítést, és jóval több a 2019 azonos időszaki 30,9 százaléknál – olvashatjuk ki az adatokból. A bevételi oldal túlteljesítése ennek fényében meglepő lehet, hiszen a koronaválság miatt tetemes adóbevételektől esett el az államkassza – igaz, egyes adónemekből kifejezetten sok folyt be. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei a tervezett 43 milliárd forint helyett már az első négy hónapban 228 milliárd forintot tettek ki, vagyis 535 százalékban teljesült a 2020-as évre szóló bevételi terv, ebből 150 milliárd forint a Ginop nem uniós bevételéhez köthető forrás. A központi költségvetésnek időarányosan többletforrásai származtak a többi alrendszertől: az önkormányzatoktól például 21 milliárd forint folyt be a tervezett 43 milliárdból, emellett a befizetések a központi maradványalapba már 271 milliárd forintot tettek ki.
A kiadási oldal már 39,5 százalékos teljesülésnél jár, tavaly ilyenkor 29,4 százalék volt, egyértelműen az egészségügyi kiadások és a válságkezelés miatt nőtt meg számottevően az arány. Az egyedi és normatív támogatások tervezett, 408 milliárd forintos összegének már a 49,1 százalékát elköltötte az állam, és mind a költségvetési szervek, mind az uniós programok kiadásai meghaladják az előirányzat felét. Érdekesség, hogy az Egészségbiztosítási Alap kiadásai a járványkezelés ellenére sem szálltak el, ez vélhetően a más forrásokból biztosított extrapénzeknek tudható be. Elsősorban a járvány elleni alap 663 milliárd forintjából költhettek egészségügyre, azonban az adatsorban nem található meg, hogy pontosan mennyit. A PM közleménye szerint eddig 400 milliárd forintot költöttek a koronavírushoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre, azonban azt nem tudni, hogy ebből mennyi származik a járványalapból, és mennyi az e-alapból. Az viszont látható, hogy az idei évre tervezett, nagyjából 480 milliárd forint tartalék (Országvédelmi alap és céltartalék) valószínűleg teljesen elfogy. Amennyiben ez bekövetkezik, a 2020-as költségvetés módosítására lehet szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.