Minden készen áll a közönség és a bábjátékos nagy találkozására
Készen áll az Abigail Galéria tereiben az A. Tóth Sándor festő- és bábművész hagyatékából rendezett kiállítás, amelyet éppen a koronavírus-járvány miatti korlátozások kihirdetése előtt rendeztek be. Hajdú Katalin, a galéria vezetője úgy nyilatkozott, hogy amint lehetőségük lesz rá, a nagyközönség előtt is megnyitják a tárlatot. Addig is telefonos bejelentkezés alapján fogadják az érdeklődőket – szigorúan egyenként –, illetve kérésre e-mailben is küldenek anyagot A. Tóth Sándor munkáiból.
Az Abigail galériavezetője elmondta, hogy a mostani helyzetben is bízik a gyűjtőkörében. Tapasztalatai szerint a futó ügyeket nem állították le, és még mindig érkeznek be kérések, megkeresések egy-egy képre. Hajdú Katalin reméli, hogy hamarosan megnyithatják az A. Tóth Sándor-kiállítást is. Az Abigail Galéria egyik fő profilja az elfeledett vagy külföldön élő művészek újrafelfedezése.
A. Tóth Sándor nem ismeretlen alkotó, a gyűjtők körében mindig is elismertnek számított, de most a hagyatékból válogatva több olyan mű is a nyilvánosság elé kerül – illetve ezzel egyidejűleg a műkereskedelmi piacra –, amely eddig radar alatt maradt. A kiállítási anyagban ismert reprodukált darabokat, valamint most frissen előkerült alkotásokat, festményeket, akvarelleket és grafikai munkákat egyaránt találhatnak az érdeklődők.
A. Tóth Sándor felvidéki, egészen pontosan rimaszombati művészcsalád sarja. Két éven át, 1929–1931 között Párizsban, a híres Blattner Géza festő, bábművész által létrehozott Arc-en-Ciel bábszínházban dolgozott, ahol bábukat készített és festett. A színház körül felbukkant az akkor a francia fővárosban élő magyar művészkolónia minden progresszív tagja, előadásaikat a később világhírűvé lett André Kertész örökítette meg fotográfiáin. A. Tóth festői karrierjét is inspirálta a bábművészet, és talán az sem véletlen, hogy a leghíresebb műve a Bábjátékos című olajfestmény. A 30-as évek elején hazatért Magyarországra, dolgozott a Magyar Cserkész szerkesztőségében, majd a Pápai Református Kollégiumban tanított. Szoros kapcsolatban állt írókkal, megörökítette többek között Csoóri Sándort, Illyés Gyulát, Kassák Lajost, Kós Károlyt, Nagy Lászlót, Németh Lászlót, Ortutay Gyulát, Szabó Dezsőt, Veres Pétert és Weöres Sándort is. Íróportréi már halála után, 1983-ban Pécsett, majd Pápán szerepeltek kiállításokon.
A. Tóth Sándor életművének egy válogatott szeletét tárja a közönség elé az Abigail Galéria. A mester képzőművészeti alkotásain gyakran megfigyelhető bábuinak groteszk humora. Különlegességnek számítanak a tárlat tételei között a marionettbábukhoz ceruzával készített tervek, amelyek budapesti és müncheni közgyűjtemények megbecsült darabjai.
