V típusú válsággal számol a kormány
Idén 3 százalékkal zsugorodhat a bruttó hazai termék (GDP), jövőre pedig 4,8 százalékos felpattanás következhet, vagyis a magyar kormány V típusú válsággal számol – derült ki az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramból. Az alappálya szerint a járvány az idei harmadik negyedévben lecseng, de ha ez csak október–decemberben következik be, akkor a visszaesés megközelítheti a 6 százalékot. A konvergenciaprogram szerint az idén nagyjából 81 ezerrel (1,8 százalék) csökkenhet a foglalkoztatottak száma, ami 5,6 százalékos munkanélküliségnek felel meg.
A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 3,8 százalék lehet 2020-ban, de a jövő évtől ismét csökkenő pályára állhat, és 2024-re elérhető az 1 százalékos deficit. A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a hiánycél megemelésére a kornavírus-járvány okozta válságkezelés miatt volt szükség. A központi költségvetés 3,4 százalékos hiányt halmozhat fel, és a társadalombiztosítási alapok (a megugró egészségügyi kiadások következtében) a korábbi évekhez képest jelentős, 0,6 százalékos deficittel működhetnek idén. Az önkormányzati alrendszerben 0,2 százalék lehet a többlet. A GDP-arányos államadósság a válság előtt várt 2,9 százalékpontos csökkenés helyett 5,9 százalékponttal 72,6 százalékra nőhet, a gyors talpra állás után azonban számottevően csökkenhet, és 2024-re már 60 százalék alá eshet. A válságkezelési intézkedésekről a PM úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is elkötelezett a felzárkózási folyamat mellett, amit a versenyképesség javításával, az adócsökkentések folytatásával és a felelős költségvetési gazdálkodás fenntartásával kíván támogatni.
„Reális a 3 százalékos gazdasági visszaesés, mi 3-4 százalék körüli zsugorodást várunk, a nagy bizonytalanság miatt 2 és 6 százalék közé tesszük a GDP várható csökkenését” – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének a valamelyest optimista előrejelzése 3,2 százalékos visszaesést mutat, a szerkezet viszont más lehet. A munkaerőpiaci hatásokat szerinte alulbecsülheti a pénzügyi tárca, a beruházások terén ellenben igen pesszimista. A szakember úgy véli, a jelentés alapján rendkívül gyors lehet a kilábalás, aszerint 2021-re elérhetjük a 2019 végi GDP-t. Az elemzők inkább 2022 közepére várják a talpra állást. „A korábbi 2,7 százaléknál sokkal inkább tükrözi a valóságot az új hiánycél, mi 4,5 százalékkal számolunk” – emelte ki Virovácz Péter. Az eltérést, mint mondta, a lanyhább munkaerőpiac miatt kieső kereslet és a mérsékeltebb áfabevételek indokolják.
Regős Gábor szerint a hiánycél növelését a gazdaságvédelmi kiadások korábban vártnál magasabb szintje, az egészségügyre fordított növekvő összegek és a tervezettnél alacsonyabb adóbevételek egyaránt indokolhatták. A deficit kordában tartását nem csak a makrofolyamatok eredményezhetik, azért a kormányzatnak is tennie kell, például azoknak a kiadási tételeknek a visszafogásával, amelyekre az uniós átlagnál többet költünk. A Századvég szakértője hozzátette: a 3,4 százalékos központi kormányzati hiány-előrejelzés közel áll ahhoz, amellyel az intézet is számol.
