Visszaütött a fejlettség a járvány idején

A gazdaságilag fejlettebb régiókban élőket ütötte meg jobban a koronavírus-járvány – derült ki az Intrum és a GKI lakossági fizetőképességi indexe (IFI) mellett elsőként publikált régiós index számításából. Az IFI index a válság előtti, márciusi 41,6 pontos értékéről 18,9 pontra esett, ám a most bemutatott regionális adatok szerint nagy eltérés van abban, hogy az ország különböző területein milyen mélynek élik meg a válságot.

A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon élők pénzügyi helyzete romlott, a régióban a regionális fizetőképességi index értéke 2020 áprilisában 46 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest, míg a Közép-Dunántúlon 41 százalékkal esett vissza a háztartások fizetőképessége. Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója szerint a nyugat-magyarországi régió helyzetét egyértelműen meghatározta, hogy az ide tartozó megyék gazdaságában hatalmas az autóipar súlya, ahol pillanatok alatt megérezték, hogy a koronavírus-járvány nyomán összeomlanak a globális ellátási láncok. Ez sok helyen a termelés leállásához, elbocsátásokhoz vagy a bérek csökkentéséhez vezetett. Ugyancsak rontott a régióban élők fizetőképességén, hogy sokan Ausztriában vállaltak korábban munkát, ám az ingázást a határok lezárása lényegében lehetetlenné tette. Ugyancsak a határzár vezetett az osztrák állampolgárok kiszolgálására specializált szolgáltató szektorban dolgozók helyzetének ellehetetlenüléséhez, és idetartozik még az olyan kiemelt idegenforgalmi helyek forgalmának kiesése is, mint a Balaton vagy épp Hévíz.

Jókora, 40 pontos zuhanás volt a fizetőképességi indexben Közép-Magyarországon is, amit az Intrum szakértői azzal magyaráznak, hogy Budapesten és környékén a munkahelyek nagy többsége a szolgáltató szektorból kerül ki, az üzletek bezárása és a kereslet visszaesése őket is érzékenyen érintette.

Ezzel szemben az alföldi és az észak-magyarországi területek az iparosodottabb régiók csökkenésének felével megúszták a pandémiás helyzetet: a Dél-Alföldön 25, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön mintegy 21 százalékkal romlott a lakosság pénzügyi helyzete áprilisban. Ezekben a régiókban kevésbé kiemelkedő a turizmus és más szolgáltatások aránya, ugyanakkor sokan dolgoznak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelyekben kevésbé esett vissza a termelés és a foglalkoztatás az elmúlt időszakban. Ennek ellenére Deszpot Károly szerint a válság ezekben a régiókban okozhat nagyobb problémát. Egyrészt itt már korábban is az országos átlagnál jóval alacsonyabb volt a lakosság fizetőképességi szintje, jóval kevesebb tartalékkal rendelkeznek az itteni polgárok, kisebb megtakarításaik miatt az itt élők nehezebben vészelik át a munka nélkül töltött hónapokat. Emellett, miközben Budapesten a szolgáltató szektor a magas belső kereslet miatt viszonylag gyorsan megindulhat, Kelet-Magyarországon a kisebb fizetőképesség és az alacsonyabb belső kereslet következtében a cégek lassúbb talpra állással számolhatnak.

A nyugat-magyarországi megyék visszapattanása nagyban függ az autógyárak újraindulásától – bár a termelést a gyárak óvatosan megkezdték, de sok a bizonytalansági tényező. Ha az iparági válság tartósabb lesz, mint máshol, az érintett ágazatokban elhúzódó leépítések következhetnek – figyelmeztet az Intrum szakembere, hozzátéve, hogy a fővárosi és a balatoni talpra álláshoz a turisztika fellendülésére, elsősorban a külföldi turisták megjelenésére is szükség lehet.