Horizont Európa: óriási pénzek kutatásra

A Horizont Európa, az Európai Unió hétéves kutatási és innovációs keretprogramja 2021-től 2027-ig tart. A program általános célja, hogy biztosítsa az EU kutatási és innovációs beruházásainak tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi hatásait, amelyek például a tagállamok versenyképességének növekedésében jelennek meg. A Horizont Európa teljes költségvetése várhatóan 100 milliárd euró, azaz ez lesz a legnagyobb uniós kutatási forrás – ismertette honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A becslések szerint a Horizont Európa egyik gazdasági hatása lehet, hogy akár 11 euró GDP-nyereséget is el lehet érni minden befektetett euró után. A program tervezői valószínűsítik, hogy 2040-ig akár 320 ezer új, magas képzettségi szintet igénylő munkahely keletkezik, egyben megerősödik Európa globális kutatási és innovációs vezető szerepe.

A Horizont Európa program az elődjéhez hasonlóan három pillérre épül: a tudományos kiválóságra, a globális kihívásokra és az európai ipar versenyképességére, valamint az Innovatív Európa elnevezésű pillérre. A NAK összefoglalója szerint az agrár-élelmiszeripari szereplőket leginkább a második pillér hatodik – az Élelmiszer, biomassza-alapú gazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezetvédelem nevet viselő – klaszterébe sorolt pályázati felhívások fogják érinteni. Várhatóan a kutatási keretprogram 10 százalékát, azaz 10 milliárd eurót fognak ehhez a klaszterhez rendelni.

A hatodik klaszter alapelve, hogy a környezetpusztulás és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, valamint a természeti erőforrások hatékonyabb kezelése érdekében gazdasági és társadalmi átalakulásra van szükség. Emellett prioritásként kezeli az EU éghajlati célkitűzéseit, valamint az élelmiszer- és vízbiztonságot. A hosszú távú célok megvalósítására négyéves stratégiai tervet dolgoznak ki, és e köré épülnek majd a két évre vonatkozó munkaprogramok. Az utóbbiakban fognak megjelenni a pályázati felhívások.

A 2021–2024-es évre vonatkozó stratégiai tervet az Európai Bizottság várhatóan az idei negyedik negyedévben fogadja el. Az első, 2021–2022-es évre szóló munkaprogramot – így az első pályázati kiírásokat is – 2021 első negyedévében fogadja majd el az Európai Bizottság.

A 2021–2022-re szóló munkaprogramban valószínűleg helyet kap a Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások célterület. Idetartozik az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megóvása, helyreállítása, a természeti erőforrások fenntartható kezelése a szárazföldön és a tengeren, valamint az éghajlat-semlegesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elérése. Egy másik célterület a Méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerek a termőföldtől az asztalig címet viseli. Célja, hogy lehetővé tegye a tisztességes, egészséges, éghajlat- és környezetbarát, valamint rugalmasan alkalmazkodó élelmiszerrendszerekre való átállást. E célterületen bizonyára nagy hangsúlyt kap a fenntartható gazdálkodás lehetővé tétele, a fenntartható halászat és az akvakultúra elősegítése.

A további célterületek: Körforgásos és biomassza-alapú gazdasági szektorok; Tiszta környezet és zéró szennyezés; Föld, óceánok és víz, az éghajlatváltozás elleni fellépés; Rugalmas, befogadó, egészséges és zöld vidéki, part menti és városi közösségek; valamint Innovatív kormányzás, környezetvédelmi megfigyelések és digitális megoldások az európai zöldmegállapodás támogatására.

A következő húsz évben akár

320

ezer új munkahelyet teremthet a program