A z élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok beszerzési stratégiájában eddig is meghatározó szerepet játszottak a magyar termelők, fogyasztói oldalról pedig azt tapasztalni, számít, hogy két azonos árú termék közül melyik a hazai – derült ki a bolthálózatok válaszaiból. Mint ismert, július 15-től a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlanul árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél pedig zászlóval kell jelölni a magyar terményeket – ez a lépés a sertéshús esetében a már január 15-től hatályos intézkedés kiterjesztése. A Tescónál kiemelték, hogy kizárólag akkor importálnak pultos baromfiterméket, ha a magyar partnerek nem tudják a szükséges volument biztosítani. A zöldség-gyümölcs kínálatról ugyanez mondható el az üzletláncnál, a behozatal csak akkor opció, ha az adott áru egyáltalán (citrusfélék) vagy szezonálisan nem érhető el (paradicsom, uborka) a határokon belül. A SPAR-nál felidézték, hogy a sertéshús esetében nem észleltek változást a zászlók kihelyezésével. Vásárlóik a minőségi, ellenőrzött, ár-érték arányban kiemelkedő termékeket keresik, függetlenül a származási vagy a vágási helytől. Leszögezték, hogy bárányt és birkát csak csomagolt, úgynevezett skin tálcán értékesítenek, száz százalékban magyar alapanyagból. Ami pedig a zöldség-gyümölcs osztályt illeti: a hazai-import arány szezonálisan változó, de áprilistól novemberig a magyar termékek dominálnak. A Lidlnél is azt jelezték, hogy az állandó frisshús-kínálatot kizárólag magyar üzemben levágott és csomagolt termékek alkotják. Az áruházlánc polcain több mint kétszázféle friss húsféleség, illetve százféle zöldség és hatvan-hatvanötféle gyümölcs érhető el. Az utóbbiak kapcsán felhívták a figyelmet: a hatékony logisztikai rendszer révén akár már a betakarítástól számított 24 óra múlva fogyaszthatók a termékek. Ez alól értelemszerűen kivétel a banán, a licsi, a mangó és az ananász.
A zászlós jelölésben úttörő sertéstőkehús kapcsán a CBA-nál arra emlékeztetettek, hogy eddig is szinte kizárólag hazai termékeket kínáltak a pultokban, és továbbra is ezt a gyakorlatot követik. Úgy látják, a zászlók januári megjelenésének hatása egyértelműen pozitív, hiszen nagymértékben segíti a vásárlók eligazodását. Az Auchannál minden élelmiszer-kategóriában, így a sertéshús esetében is azt tapasztalják, hogy a vásárlók számára egyre fontosabb a minőség, és egyre tudatosabbak a termékek eredetével és előállításával kapcsolatban. Az Aldi pedig úgy értékelt a Világgazdaságnak, hogy a vevők fokozottan érdeklődnek a zászlók iránt, a dolgozók gyakran kapnak kérdéseket e témában. Az viszont, hogy az újonnan bevezetett jelölés hatására keletkezik-e többletfogyasztás, csak hosszabb távon lesz megítélhető.
Lapunk körképéből az is kiderült, hogy a hazai termékek részaránya a jelöléstől függetlenül folyamatosan nő. A Lidlnél például a 2013-ban indított program révén ma már több mint 490 hazai beszállítóval dolgoznak együtt, és csaknem 60 százalék a magyar termékek aránya. Vevőik 3300 hazai termék közül válogathatnak, a hústermékekre szűkítve a kört pedig 95 százalék ez az arány. A CBA-nál közölték, hogy a pultokban többnyire százszázalékos a magyar baromfihús aránya, mint ahogy az évnek ebben az időszakában zöldségből, gyümölcsből is szinte teljes egészében hazai árut kínálnak. Ugyanakkor a hidegebb idő beköszöntével a részarány változik, hiszen számtalan olyan termék van, amelyet abban az időszakban hazai forrásból nem lehet beszerezni. Az Auchannál a zöldség-gyümölcs választék 60 százaléka, a baromfihús 92 százaléka, a sertéshús 96 százaléka érkezik magyar beszállítótól. Az Aldi arra hívta fel a figyelmet, hogy áruházaiban a baromfi- és a sertéshús kategóriájában a legmagasabb a magyar termékek aránya, ami akár a teljes szortimentet lefedi. A zöldség-gyümölcs osztályon 80 százalékos a diszkontláncnál a hazai részarány.
A járvány ráirányította a figyelmet a minél rövidebb ellátási láncra. A láncok válaszaiból kiderült, hogy a legtöbb esetben adva van a lehetőség, hogy a nagy élelmiszergyártók mellett a kisebb hazai termelők is lehetőséghez juthassanak. A Tescónál közölték: szorosan támaszkodnak a hazai termelőkre, akik közül sokan a vállalat saját márkás kínálatát is biztosítják, számos magyar partner pedig az áruházlánc cseh, lengyel és szlovák üzleteibe is szállít. A Lidlnél a beszállítás feltétele elsődlegesen az IFS-szabvány szerinti minőségirányítási rendszer vagy a BRC-tanúsítvány. A zöldségek és gyümölcsök elsősorban a kiegyensúlyozott minőséget és a megfelelő mennyiséget biztosítani tudó Termelői Értékesítő Szervezettől és a Lidlnek közvetlenül termesztő nagytermelőktől érkeznek. A CBA is folyamatosan keresi a kapcsolatot a kisebb beszállítókkal, de ez fordítva is igaz, miközben az Auchan a Gazdától az asztalig programmal támogatja a termelőket. Az Aldi is kiemelt figyelmet fordít a magyar mezőgazdaság támogatására, a termelés szezonalitása azonban olykor akadály.
A vevők fokozottan érdeklődnek a zászlók iránt, de az csak hosszabb távon lesz látható, hogy a jelölés hatására keletkezik-e többletfogyasztás
