BUX 52,838.78
-0.05%
BUMIX 4,172.22
-0.14%
CETOP20 2,408.27
-1.65%
OTP 17,980
+0.73%
KPACK 7,300
-2.67%
0.00%
-3.23%
+1.04%
-0.40%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,565
+1.62%
RABA 1,340
+0.37%
0.00%
+0.60%
-0.88%
+1.98%
OPUS 203.5
-3.10%
-7.50%
-0.96%
-5.03%
-0.60%
OTT1 149.2
0.00%
-1.30%
MOL 2,728
-0.80%
-1.67%
ALTEO 2,120
0.00%
-15.25%
+1.67%
EHEP 1,495
-0.99%
0.00%
-0.85%
MKB 1,972
0.00%
-2.87%
+0.97%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
-2.83%
+1.63%
-5.13%
0.00%
+3.12%
NUTEX 14.24
-2.86%
GOPD 12,300
-0.81%
OXOTH 4,500
-1.75%
-1.52%
NAP 1,130
-4.07%
+1.47%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Strukturális problémák helyett egy vírus generálta krízissel állunk szemben

Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Beszélt a 2021–2027-es uniós ciklus várható pénzügyi keretéről, a Budapest–Belgrád vasútvonalról, a napenergiával kapcsolatos tervekről, a kkv-stratégiáról és a hajdúnánási MotoGP-pálya részleteiről is a tárcavezető.

A gazdaság újraindítása, a meglévő munkahelyek megvédése és az újak létrehozása áll a jövő évi költségvetés középpontjában is. De hogyan mérhető, hogy eddig kellően eredményes-e a gazdaságvédelem?

Ahogyan az általam nagyra becsült üzletember, Csányi Sándor is fogalmazott: az eddig hozott intézkedések megfelelők és arányosak. Az eredményességet tekintve a munkanélküliségi ráta jó viszonyítási alap lenne, de a statisztikai mérés ma ismert formája nem ad kellően pontos képet. Például ha valaki elveszítette a munkáját, de arra számít, hogy ez egy két-három hónapokig tartó átmeneti állapot, és addig a tartalékai­ból él, azt nem látja a rendszer. Az egzakt számok meghatározását ugyanígy nehezíti a külföldön dolgozó, de a kinti leépítések miatt hazatérő magyarok esete. Jobb indikátor az álláskeresési rendszerbe jelentkezők száma: a járvány előtti időszakhoz képest 100-120 ezres növekedést lehetett tapasztalni, ami három héttel ezelőtt érte el a csúcspontját, azóta többen kerülnek ki a rendszerből, mint amennyien be. Ugyanakkor van mintegy 250 ezer ember, aki a mostani gazdasági krízis előtt sem helyezkedett el, ez a szám akkor is annyi volt, amikor 3,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Emellett a munkaszerződések módosítása alapján ma mintegy 195 ezren dolgoznak csökkentett munkaidőben, ami megfelel a Kurzarbeit típusú bértámogatás kialakításánál megfogalmazott várakozásoknak. A kieső munkaidő után járó támogatás átlagosan havi nettó 55 ezer forint. Továbbá vannak azok, akiket leépítenének az őket foglalkoztató nagyvállalatok a munkahelyvédelmi pályázati konstrukciók nélkül, ebben a körben 150 ezer emberről beszélünk. Továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások struktúraváltást hozó beruházásaira 100 milliárd forintnyi forrást hirdettünk meg egy Ginop-felhívás keretében, ahol 130 milliárdra érkezett igény. Ez az eszköz újabb 150 ezer fejlesztéshez kötött álláshelyet érint. Arról tehát szó sincs, hogy a kormány közmunkával oldaná meg a mostani helyzetet: bár a közmunkások száma február óta 85 ezerről felkúszott 88 ezerre, de már vissza is csökkent. Viszonyításképp: ez a szám 2010-ben 250 ezer körül mozgott, a munkanélküliségi ráta pedig 12 százalékon állt. Összességében kijelenthető, hogy a járványhelyzet nehézségeivel együtt is elérhető maradt az elsődleges munkaerőpiac. Ha mindezt összeszámoljuk, a programjaink mintegy 1,2 millió embert értek el.

Ezek szerint egyértelműen túlzók voltak azok az aggodalmak, hogy több százezer munkahely szűnhet meg?

Nem tudom, a közgazdászok jósolnak-e, de mi, mérnökök nem, helyette modelleket építünk, számolunk. A 100-120 ezer elveszített álláshely sem kevés, szívesen elkerültük volna ezt a válságot. Most viszont nem strukturális problémái vannak a gazdaságnak, mint 2008-ban, hanem egy vírus generálta krízissel állunk szemben, amelyből vissza kell jönni. Nézzük meg például Kínát: ez év áprilisában magasabb volt az új autórendelések száma, mint tavaly, miközben tudjuk, az ember csak akkor vesz autót, ha bízik a jövőben. Európa is joggal várhatja a felpattanást, hiszen nemcsak Magyarország, hanem összességében a kontinens egésze is hatékony válságkezelést mutat be, a brit, a svéd vagy az olasz helyzet ellenére is.

A friss járványügyi jelentések tükrében túlzottan optimista forgatókönyvnek tűnik, hogy a várakozások szerint csak novemberben jöhet a második hullám.

A járványügyi csoportunk mér, számol, adatokat elemez, ezek eredményeképp pedig javaslatokat tesz a kormánynak, amely mindezt figyelembe véve dönt. Mivel a környező országok közül nemcsak Ukrajnában, Romániában vagy Szerbiában, hanem Horvátországban és Ausztriában is nőnek az esetszámok, látunk némi esélyt arra, hogy itthon is hasonló tendenciával kell majd számolni. Ez esetben vissza kell vezetni a szigorítások egy részét, de addig is be kell tartani az alapvető óvintézkedéseket: távolságot tartani, maszkot viselni a boltban vagy a buszon. Várhatóan nem lazítunk tovább, így nem kapnak zöld utat az 500 főnél nagyobb rendezvények, sőt olyanokat is megtilthatunk, amelyeket már újból engedélyeztünk. Azt pedig mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem az a nyár, amikor külföldre megyünk, hanem az, amikor itthon vagyunk, mert itthon biztonságos.

A bértámogatások igénybevétele alapján régiónként, illetve ágazatonként milyen kép rajzolódik ki a válság mélységéről, valamint a kilábalás lehetőségeiről?

Miközben tízből hat kérelmet mikrovállalkozás nyújtott be, csak minden huszadik jelentkező volt nagyvállalat. Ez annak ellenére is jelzésértékű, hogy az érintett munkavállalók számát és a teljes támogatási igényt tekintve már a legnagyobb munkáltatók felé billen a mérleg nyelve. A feldolgozóipar a leginkább érintett terület, azon belül is az autó- és gépipar, hiszen reagálniuk kellett a szereplőknek a meredeken zuhanó rendelésszámra, ugyanígy a turizmus-vendéglátásban az eltűnő vendégekre. A területi bontásban is az iparvállalatok lokációja a meghatározó: Budapest és Pest megye, Fejér megye, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megye vagy éppen Bács-Kiskun jelent meg erőteljesebben a statisztikában.

A korlátozások feloldásával az autógyárak újraindulása biztató, de mikorra térhet vissza a járvány előtti szintre az ipari termelés?

Április volt a mélypont, amikor csak az autóipari termelés több mint 70 százalékkal csökkent, s ezzel a teljes kibocsátást is nagyon lehúzta, ehhez képest májusban már javulás látható. Amint visszatér a bizalom, az év második felétől, de legkésőbb szep­tembertől emelkedés várható. S hogy mit jelent ez a magyar GDP-re? A kezdeti széles tartomány, amely a 15-16 százalékos csökkenéstől a 3 százalékos növekedésig húzódott, egyre szűkebb, miközben az emberek megtakarítása nem csökken, hanem nő. Erre vonatkozó hivatalos magyar adat nincs, de hasonlóan alakulnak e téren az itthoni folyamatok, mint az Egyesült Államokban. Ott a teljes jövedelemtömeg 8 százalékát szokták megtakarítani, ehhez képest a múlt hónapban 30 százalék felett is járt a mutató, ami most lejjebb ment 27-28 százalékra. Idehaza ne feledkezzünk meg a hitelmoratóriumról se, aki élt vele, az azt a pénzt is a háztartásban tartotta.

Bár a kiskereskedelem már éledezik, a turizmus-vendéglátás továbbra is nehézségekkel küzd. Várható további állami segítség?

Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kismértékben volt érezhető a koronavírus hatása, az iparcikkek és az üzemanyagok értékesítését viszont látványosan érintette. Ezzel együtt biztató jel, hogy láthatóan megkezdődött a tartós fogyasztási cikkek elhalasztott beszerzései­nek pótlása is. A kiskereskedelem helyzete egyre stabilabb, a turizmus viszont valóban nem állt még helyre, pedig a kormány sok mindent tesz. Ösztönzőleg hat, hogy ha éppen nincs vendég, felújíthatják, komfortosabbá tehetik a szálláshelyeket a tulajdonosok, a forgalom hazai lábának visszaépülését pedig a Szép-kártya kibővítése is segíti. Mindez persze nem kompenzálja a következő egy-másfél évben a külföldi turisták részbeni távolmaradását.

Ha jön a második hullám, a gazdaságvédelem is képes emelni a csapásszámot?

Az első ütemben nem akartuk az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltünk pénzt a célok mellé, így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére. Ezen a ponton még nem tudhatjuk, pontosan mi vár ránk, de ha a következő szakasz újabb jelentős gazdasági károkat okoz, az mindenképp könnyebbség, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek. Így például ágazattól és cégmérettől függetlenül megvan a recept arra, hogyan kell egy lépésben akár több ezer ember után bértámogatást igényelni.

A veszélyhelyzet érthető okokból elvonta a figyelmet az energiastratégiáról, a klímavédelmi akciótervről. A karbonsemlegességhez vezető úton az atomenergia mellett a következő időszakban hogyan juthat nagyobb szerephez a napenergia?

Afelé indultunk el, hogy Magyarország 2050-re legalább annyi szén-dioxidot nyeljen el, mint amennyit kibocsát. Ebben a szén-dioxidtól mentes atomenergiának hatalmas szerepe van, a megújuló energiaforrások terén pedig nem a szél-, hanem a naperőművek mellett köteleztük el magunkat. Hogy miért? Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, az éves napsütötte órák száma magas, a szélbiztonság viszont csekély. Ráadásul a szélerőművek egy köbdeciméterre vetített energiasűrűségénél tizenegyszer jobb a Paksi Atomerőműé. A napelemparkokkal nyert ener­giát azonban el kell tudni tárolni, és betáplálni a hálózatba. Fontos kiegészítő elem lehet akkumulátorok telepítése, de a földgázhoz keverhető hidrogén előállítása is a segítségünkre lehet. A ránk váró feladatok megoldásához az elkövetkező tíz évben 600 és 1500 milliárd forint közötti összegre lesz szükség, de ebben az uniós támogatások is segítséget nyújthatnak.

Az utóbbi időben a kkv-stratégia is eltűnt a közbeszédből. Az abban foglaltakat, a célok megvalósítását felülírhatja a pandémia?

A stratégia jelentőségét, eszközeit még hangsúlyosabbá tette a járvány. A kkv-szektor visszatérő problémája volt a tőkehiány, de most már nem az. Ilyen fel­tételekkel soha nem lehetett elérni beruházási forrásokat. Legyen szó kapacitásbővítésről, tech­nológiafejlesztésről, energe­ti­kai korszerűsítésről, kutatók, fej­lesztőmérnökök felvételéről vagy éppen vállalatirányítási rend­sze­rek implementálásáról, ez mind elérhető pályázati pénzből. Fontos szempont az is, hogy védjük a vállalatokat: ha valamelyik cég egy külföldi terjeszkedés részeként felvásárlás tárgyává válik, ahhoz a kormány engedélye szükséges.

Egyes szakértők szerint reális esély van arra, hogy a helyreállítási alap forrásaival együtt Magyarország több uniós pénz jusson a 2021–2027-es ciklusban, mint a most véget érő 2014–2020-as időszakban. Ezt meg tudja erősíteni?

Bár még nem fogadtuk el a számokat, legalább 30-40 százalékos emelkedéssel számolhatunk. S hogy mire használjuk a pluszforrásokat? Zöldítésre, digitalizációra, a kkv-szektor további erősítésére, innovációra, az egészségügy modernizálására. Reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 32 mil­liárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon rendelkezésünkre. Ezzel együtt, ami a helyreállítási alapot, az RFF-et (Resources for the Future) illeti, nem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy a szegény, de jól működő országok kárára finanszírozza Brüsszel a gazdag, de elhibázott gazdaságpolitikát követő államokat. A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) terén pedig az mindenképp a kohéziós források csökkentése ellen szólt, hogy az EU húsz legszegényebb régiója közül négy Magyarországon van, azaz van még hová felzárkózni. Az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhetünk el ebben a hét évben, amekkorát eddig még nem. Az is sokat segíthet, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, Magyarország pedig vonzó üzleti környezetet biztosít számukra. De a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke.

Igaz az a hír, hogy bár 350 forint felett jár az euró, az uniós források felhasználási oldalán 330 körüli árfolyammal terveznek?

Egészen pontosan 332-es kurzussal számolunk, de ennek nincs túl nagy jelentősége. Ahogy egy több különböző valutájú országban tevékenykedő cég rögzít egy árfolyamot, úgy erre van szükség az esetünkben is, hiszen euróalapú az uniós támogatások elszámolása. Most több mint 350 forintot kell fizetni egy euróért, de ha lemegy 310-re a jegyzés, megint újra kell tervezni. Az egy döntéshelyzet, hogy elköltjük-e az árfolyamon nyert pénzt, de ne feledjük, ezen veszíteni is lehet.

A GDP-arányos kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítás évről évre nő. A KFI-projektek hasznosulása mikor és mekkora mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez?

Előremutató, hogy kezdi elfogadni a tudomány: nem a rangos publikációk száma a legfontosabb, hanem olyat kell létrehozni, amit az ipar hasznosíthat. Az évek óta 1,3 százalék körüli GDP-arányos ráfordítás már 2018-ban 1,53 százalékon állt, az idén pedig elérhetjük az 1,8 százalékot. Ennek érdekében a múlt évinél 32 milliárd forinttal több pénzt kapott az idén a kutatás-fejlesztés, de nem állunk meg, jövőre például 22 milliárdos többletforrás jut az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak.

Többször hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a magyar gazdaság high-tech pályára álljon. A szegedi lézerközpont és a ZalaZone tesztpálya után van a csőben hason­lóan nagy dobás?

A Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint már ezen a pályán állunk: a magyar ipari termelés 70 százaléka high-tech, ugyanekkora az arány Németországban, ezzel pedig az OECD-tagországok élén állunk. Büszkék vagyunk az említett kutatási infrastruktúrákra, de szeretnénk többet is. Újabb mérföldkő a molekuláris biológia terén megvalósuló HCEMM projekt, amelyben a Szegedi Tu­dományegyetem, a Szegedi Bio­ló­giai Kutatóközpont, a Semmel­weis Egyetem és az Európai Mo­le­kuláris Biológiai Laboratórium működik együtt. Emellett letettük egy pilot-oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben, de elkezdtük a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is. Az utóbbi keretében már eldőlt, hogy jelentősen megnöveljük a magyar szuperszámítógépes kapacitást: 0,4 petaflopról előbb 5, majd 20 petaflopra. Továbbá egyre inkább előtérbe kerül a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdaság, valamint a hadiipari fejlesztések.

Kormánybiztosként felügyeli a sokat kritizált Budapest–Belgrád vasútvonalat. A kínai hitelszerződés áprilisi aláírása után most hol tartanak az előkészületek?

A hitel aláírásával a tervezésre, kivitelezésre vonatkozó szerződés is hatályba lépett, a konzor­ciumi partnerek már dolgoznak. Az előkészületek az ütemterv sze­rint haladnak, ahogy ígértük, a startpisztoly eldördülésétől számított hatvan hónap alatt, 2025-re készülhet el a beruházás. A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás. Örök dilemma a megtérülés is, miközben azt az egyszerű kérdést kellett csak megválaszolni, hogy Magyarország ki akar-e maradni az Ázsia–Európa áruszállítási útvonalból. Határozott nemmel feleltünk. Azok után, hogy Kína megvette a pireuszi mélytengeri kikötőt, a hajóval odaszállított árut vasúton kell továbbvinni, ehhez pedig logisztikai szempontból Magyarország a legjobb hely.

Ugyancsak kormánybiztosa az autó- és motorsport megújításának. Sokan már előre tartanak a 65 milliárd forintos hajdúnánási MotoGP-pálya drága kivitelezésétől és fenntartásától.

Akik már a vészharangot kongatják, valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy az aszfaltcsíkon, a nézőtéren és a kiszolgáló létesítményeken túl egyebek között szálloda és konferenciaközpont is épül. Viszonyításképp: a Hungaroringen a háromnapos Forma–1-es versenyhétvége alkalmanként mintegy 20 mil­liárd forint bevételt hoz, aminek a fele egyes cégek magánkasszájába vándorol, a másik fele a költségvetésbe. Ahhoz képest, hogy mennyit fordítunk a Magyar Nagydíjra, ez egy megtérülő beruházás, a reklámértékről, országimázsról nem is beszélve. Hasonlóképpen gondolunk Hajdúnánásra is, ahol a 2023-tól rendezendő MotoGP-futam mellett évente legalább 180-200 napnyi esemény töltheti meg a naptárat. A jogtulajdonos Dorna csoport egy új generációs pályát szeretett volna, amelyen izgalmas, látványos versenyeket lehet rendezni, ezt a célt pedig nem lehetett volna elérni a Hungaroring átépítésével.

Mogyoródon milyen beruházások, fejlesztések várhatók a következő időszakban?

Meg kell becsülnünk, hogy nem 2026-ig, hanem az idei zárt kapus lebonyolítás miatt 2027-ig biztosan lesz magyarországi Forma–1-es futam. A következő két év legfontosabb feladata az épületek átalakítása, újjáépítése, illetve a zajvédelem megoldása. A teljes rekonstrukció várha­tóan 40-60 milliárd forintba kerül majd. De olyan nagy baj nem lehet, ha évről évre százezer ember dönt úgy, hogy ideutazik, és a helyszínen tekinti meg a Magyar Nagydíjat. A Forma–1 elnök-vezérigazgatóját, Chase Carey-t is lenyűgözte az a légkör, amelyet Mogyoródon tapasztalt. Korrekt a viszony a licencadóval, a járványügyi intézkedésekben pedig minden segítséget megadunk, a Semmelweis Egyetem kitelepül a helyszínre, hogy elvégezze a teljes stáb szűrését, szükség szerint kezelését.

A 2021–2027-es uniós források felhasználását

332

forintos euróárfolyammal tervezik

Ezek is érdekelhetik