Betett a koronavírus az élőbárány-exportnak
Az élő bárányok exportjának mennyisége 15 százalékkal csökkent 2020 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva – idézte a magyar kivitelről szóló KSH-adatokat a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A kivitelből 81 százalékkal részesedő Olaszországba 17 százalékkal kevesebb élő bárányt exportáltak Magyarországról. Az itt született bárányok legnagyobb részét egyébként külpiacokon értékesítik.
A bárány ára itthon idén is a szezonalitásnak megfelelően alakult. A könnyű bárány ára az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2020 első harminchárom hetében 12 százalékkal, 1019 forintra, a nehéz bárányé pedig 18 százalékkal, 938 forintra emelkedett kilogrammonként.
A NAIK AKI közzétette az OECD-FAO hosszú távú előrejelzését is, amely szerint a világ juhhústermelése 2029-re 14 százalékkal, 17,2 millió tonnára emelkedhet a 2017–2019 közötti évek átlagához viszonyítva. A fejlődő országok juhhúskibocsátása 16 százalékkal, 13,4 millió tonnára bővülhet, míg a fejlett országokban ennél kisebb, 8 százalékos növekedést könyvelhetnek el. A szakértők a globális juhhús-kereskedelem élénkülésére számítanak a következő évtizedben: az export 7 százalékkal, az import 11 százalékkal emelkedhet.
Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint a közösség juh- és kecskehústermelése idén várhatóan 1,5 százalékkal csökken az előző évihez képest, és 606 ezer tonna körül alakul. A juh- és kecskehúsimport a tavalyinál 5 százalékkal kevesebb, 154 ezer tonna lehet az idén. Az unió juh- és kecskehúsexportja 2020-ban 2 százalékkal emelkedhet, és várhatóan 58 ezer tonna körül alakul, míg az élő juh és kecske kivitele 2 százalékkal, 61 ezer tonnára mérséklődhet. Az egy főre eső juh- és kecskehúsfogyasztás előreláthatóan nem változik jelentősen az idén, 1,4 kilogramm körül várható. Eközben az unió juh- és kecskeimportja 19 százalékkal, 50 ezer tonnára csökkent az év első négy hónapjában az előző esztendő azonos időszakához képest.
