Lassan éledeznek a budapesti plázák

A plázákban üzemelő, nem élel­miszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan 10-20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak – mondta a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A korlátozások ideje alatt 60-70 százalékos visszaesést regisztráltak a tagok, a többség véleménye szerint pedig egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a házakban lebonyolított forgalom elérje a tavalyi szintet. A csökkenés mértéke változó a különböző bevásárlóközpontokban, a vidékiekhez képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony.

Ami pedig a bérleti díjakat illeti, az MNKSZ főtitkára állítja: néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel. „Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni” – állapította meg Neubauer Katalin. A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól meglehetősen tartanak. „Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket” – tette hozzá a szakember. Kitért arra is, hogy a nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.

„Tagjaink visszajelzéseiből úgy tud­juk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyez­sé­gek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően – közölte a Világgazdasággal a bérleti dí­jak kapcsán Balatoni Judit, a 61 be­vá­sárlóközpontot és 145 hiper­mar­ketet képviselő Magyar Bevá­sár­­lóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Az MNKSZ ta­pasz­talatai szerint a nem élelmiszert forgalmazó áruházak esetében Budapesten 40–100, vidéken pedig 25–40 eurós négyzetméterár jellemző, erre még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Neu­bauer Katalin szerint ezeknek a költségeknek a kitermelése rendkívül nehéz, a jövőben néhány vállalkozásnak talán megoldhatatlan feladat lesz.

Balatoni Judit szerint a látogatószám 80 százaléka már visszaállt, de van olyan bevásárlóközpont, ahol a 100 százalékot is elérték. „A nagy vesztesek között vannak a mozik, amelyek három hónapos bezárásra kényszerültek, és még most is csak csökkentett létszámban fogadhatnak nézőket. Az úgynevezett alapellátást biztosító boltok, mint például az élelmiszerüzletek, drogériák, patikák, állateledelboltok viszont kisebb veszteséggel vagy veszteség nélkül vészelték át a járvány miatti korlátozásokat” – jegyezte meg az MBSZ főtitkára. Mint hozzátette, a ruházatot, divatcikkeket és cipőket áruló boltok, valamint az éttermek szintén súlyosabb veszteségeket könyvelhettek el. Abban a két szakember egyetért, hogy a járványügyi helyzet miatt az úgynevezett strip mallok, retail parkok látogatottsága gyorsabb ütemben tért vissza a járvány előtti szintre, jellemzően a nyitott tér és az autós megközelítés miatt. Egyúttal az is megfigyelhető, hogy az autós behajtások száma nagyobb arányban növekszik, mint a gyalogosan érkező látogatóké. Sokan az outlet centereket részesítik előnyben, mert azokat érzik kel­lően biztonságosnak, miközben több központi lokációban lévő bevásárlóközpont nagyon megérzi a turisták hiányát.

Ezzel együtt Balatoni Judit jelezte: nagy átlagban öt-tíz üzlet zárt be egy-egy plázában, de nem állapítható meg minden esetben a járvány hatása. Lejáró bérleti szerződések, a járvány előtt már kialakult gazdasági problémák is az indokok között vannak. A kereskedői visszajelzések szerint a fejlesztésekkel, üzletbővülésekkel sokan kivárnak egészen 2022-ig.

A plázákban üzemelő, nem élel­miszer jellegű üzletek júliusi árbevétele 10-20 százalékkal maradt el a tavalyihoz képest