Megkezdődött a kilábalás az építőiparban
A járványügyi korlátozások az építőipart kevésbé érintették, mint más iparágakat, de úgy tűnik, hogy ez az ágazat sem tudja függetleníteni magát a megváltozott gazdasági folyamatoktól – közölte Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője annak kapcsán, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint júniusban az építőipari termelés 15,7 százalékkal esett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek főcsoportban 14,2 százalékos, az egyéb építmények esetében pedig 17,5 százalékos volumencsökkenést regisztráltak. A májusi mélypont után, havi alapon a naptárhatással kiigazítva, már 6,2 százalékkal volt nagyobb a termelés. 2020 első fél évében 7,4 százalékkal teljesített gyengébben az építőipar, mint egy évvel korábban.
Részben a 2019. évi magas bázis hatása, hogy a megkötött új szerződések értéke 44,8 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 55,6 százalékkal. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 19,2 százalékkal elmaradt a 2019. június végitől, ám továbbra is meghaladja a 2000 milliárd forintot. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 29,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Horváth András hozzáfűzte, hogy a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik súlyosabb probléma az ágazat jövőjét illetően. Az egyéb építményeknél tapasztalható visszaesés főként az uniós források kifutásával magyarázható, ám a kormányzat által gazdaságélénkítési céllal indított beruházások pótolhatják a kieső keresletet.
A magyar építőipar uniós és regionális összehasonlításban is jól teljesített – mondta el Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a tegnapi sajtótájékoztatón. Az államtitkár kiemelte, hogy a 2019-es év kiugró teljesítménye után azt várják, hogy az építőipar hamarosan visszatér egy fenntartható szintre. A kormány számos intézkedéssel segíti az ágazat szereplőit, példaként említette a 65 milliárd forintos állami csomagot. A rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs is hozzájárulhat a kereslet helyreállításához – vélekedett Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője. A szakértő arra is rámutatott, hogy a jövőbeni kilátások egyik kulcskérdése, lesz-e második járványhullám. Ez nagymértékben elbizonytalanítja a vállalatokat, amikor beruházásokról kell dönteniük. Ha visszatér a járvány, akkor a cégek további projekteket halaszthatnak el.
