Az élelmiszer-kínálat szerkezete a korábbi évekhez képest 2018-ban lényegesen nem módosult, a fogyasztás háromtizedét zöldségek, gyümölcsök és egyéb növényi eredetű élelmiszerek, egynegyedét hús- és gabonafélék, szintén közel egynegyedét tej és tejtermékek adták. Hazánkban a fogyasztásra rendelkezésre álló összes élelmiszer 2018. évi fejenkénti mennyisége (695 kilogramm) az előző évhez képest 2,2, 2015-höz viszonyítva 4,2, a megelőző öt év átlagához képest 5,5 százalékkal nőtt. Ezzel az elmúlt tíz év legmagasabb értékét érte el. A rendelkezésre álló élelmiszer számítása élelmiszermérlegek összeállításán alapul, ami a Magyarországon rendelkezésre álló kínálatot, fogyasztható mennyiségeket jelenti. A mérlegek alapanyagtípusúak, azaz a készítményeket alapanyagsúlyban tartalmazzák.
Az állati eredetű (hús és hal, tej, tojás) és a növényi termékek (zöldségfélék és gyümölcsök, burgonya, liszt és rizs, egyéb növényi eredetű termékek) mennyisége az előző évhez képest fejenként átlagosan egyaránt 2 százalékkal nőtt. A cukor és méz, a tej és tejtermékek, valamint a tojás fogyasztható mennyisége lényegében nem változott, a többi élelmiszercsoporté növekedett, a legnagyobb mértékben az egyéb növényi eredetű élelmiszereké (héjas gyümölcsök, száraz hüvelyesek, mák, kakaó), 8,3 százalékkal és a húsféléké, 6,5 százalékkal.
Az élelmiszer-kínálat szerkezete a korábbi évekhez képest lényegesen nem módosult, a fogyasztás háromtizedét zöldségek, gyümölcsök és egyéb növényi eredetű élelmiszerek, egynegyedét hús- és gabonafélék, szintén közel egynegyedét tej és tejtermékek adták. 2018-ban 2010-hez viszonyítva 1–1 százalékponttal csökkent a zöldségfélék és gyümölcsök, a tej, valamint a liszt és rizs részesedése, miközben 9,4 százalékról 12 százalékra nőtt a húsfélék és a hal aránya.
Az élelmiszerek fogyasztói ára 2018-ban átlagosan 4,2 százalékkal emelkedett. Ennél jóval nagyobb mértékben nőttek a zöldségfélék és a burgonya (15–15%), a gyümölcsök (6,8%), illetve a tej, tejtermék, tojás termékcsoportok (6,1%) árai. Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a cereáliák, édességek (2,0%), a hús, hal, készítmények (2,3%), valamint a zsiradékok (3,2%).
2013 óta dinamikusan bővült a fogyasztásra rendelkezésre álló hús mennyisége, ami 2018-ban 76 kilogrammot ért el fejenként; ez 5 kilogrammal több, mint 2017-ben, és az előző öt év átlagát 20 százalékkal haladta meg. A húsfogyasztáson belül a baromfi- és a sertéshús együttes aránya továbbra is 90 százalékos, a baromfihús részesedése változatlanul a legnagyobb (47%). 2018-ban a baromfihús egy főre jutó mennyisége (35 kilogramm) az előző évhez viszonyítva 2, 2013–2017 átlagához képest 6 kilogrammal, közel negyedével emelkedett. Sertéshúsból (33 kilogramm/fő) 2,5 kilogrammal bővült a fogyasztásra rendelkezésre álló mennyiség 2017-hez képest, ami a megelőző öt év átlagánál 6 kilogrammal, 20%-kal volt több. 2018-ban a hazai fogyasztásra rendelkezésre álló marhahús mennyisége egy főre vetítve változatlanul 3 kilogramm, részesedése 4,3% volt.
A visegrádi négyek közül csak Lengyelországban magasabb a baromfihús- és a sertéshúsfogyasztás, a többi országban alacsonyabb. Marhahúsból nagyon alacsony a magyar fogyasztás, mindössze Lengyelországét és Bulgáriáét előzi meg.
Az összes felhasználható zsiradék mennyisége 2018-ban (38 kilogramm/fő) 2,9%-kal bővült az előző évhez képest, és 7,6%-kal volt magasabb az előző öt év átlagánál.
