BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem biztos, hogy adózni kell utána, de a külföldön szerzett jövedelmet is be kell vallani

Ez esetben is a részletekben rejlik az ördög– érdemes odafigyelni.

A külföldön adóztatható, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket – ha a külföldi állammal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk – az összevont adóalap számítása során nem kell figyelembe venni, de az adóbevallásban, tájékoztató adatként szerepeltetni kell – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó és Vámhivatal a külföldön dolgozó magyar állampolgárok adózásáról szóló legfrissebb információs füzetében.

Fotó: Shutterstock

A magánszemély illetősége alapvetően fontos az adókötelezettség alakulása szempontjából. Az illetőség, vagy bővebben az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban. Ez a fogalom nem azonos az állampolgársággal.

Általános szabály szerint Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmét, továbbá a külföldi személyek belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján az itthon adóztatható jövedelmét adóztatja.

Több tényezőre is figyelni kell kiküldetés esetében

Amennyiben egy magyar társaság magyar illetőségű munkavállalója egy külföldi építkezésre rendszeresen jár ki, és a munkavállaló az adóévben 200 napot tölt kiküldetésben, akkor a 183 nap átlépése miatt a külföldi államban végzett munka ellenértéke a külföldi államban adózik. Az adóévből fennmaradó időszakban végzett munka ellenértéke Magyarországon adózik. A magánszemély (alap)bére olyan arányban adózik a külföldi államban, amilyen arányt a külföldi államban végzett munka – jellemzően napokban meghatározott – időtartama és az összes munkában töltött időszak aránya meghatároz. Például, ha a magánszemély a 200 nap külföldi tartózkodás során 150 napot tölt munkában, és az adóévben összesen 250 napot dolgozik, akkor az alapbér 60 százaléka (150/250) adózik külföldön és 40 százaléka Magyarországon.

A külföldi illetőségű magánszemélyek külföldi forrásból származó jövedelmeivel kapcsolatban Magyarországon adókötelezettség általában nem keletkezik. Magyarország tehát a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmeit is megadóztatja, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények (Egyezmények), ezt lehetővé teszik.

Ezek a kétoldalú Egyezmények alapvetően azt határozzák meg, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult. Ezen túl az Egyezmények a magánszemélyek illetőségére vonatkozó szabályokat is tartalmaznak, illetve a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó eljárást is meghatároznak. Azt ugyanakkor nem határozzák meg azt, hogy az adott jövedelem hogyan válik adókötelessé az adóztatásra jogosult államban. Azaz könnyen előfordulhat, hogy egy adott jövedelem adóztatására az Egyezmény alapján Magyarország jogosult, azonban Magyarország a belső, nemzeti szabályokban a jövedelemre adómentességet biztosít.

Amennyiben a magánszemély magyar illetőségű, az Egyezmény előírásai alapján három eset vázolható fel:

  • Egyrészt vannak olyan jövedelmek, melyeknél az adóztatás jogát az Egyezmény kizárólag az illetőség szerinti állam, azaz Magyarország számára biztosítja (pl.: ingó értékesítéséből származó jövedelem). Ilyenkor a külföldi államban adókötelezettség nem keletkezik.
  • Másrészt léteznek olyan jövedelemtípusok is (pl.: osztalék), amelyeknél mindkét állam jogosult a jövedelem adóztatására, de a külföldi állam ezzel a jogával csak az Egyezményben meghatározott mértékig élhet.
  • Végezetül bizonyos jövedelemtípusok (pl. ingatlan értékesítés) kizárólag a jövedelem forrása, azaz például az ingatlan fekvése szerinti államban adóztathatók
  • Magyarországnak több mint nyolcvan külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió összes államával – áll fenn hatályos Egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. Azonban, ha valaki mégis egy olyan államban szerez jövedelmet, amellyel ilyen megállapodásunk nincs, akkor a jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult.

    Vagyis előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni. Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják. Ha a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót (és ez a magánszemély részére nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek