Az elmúlt évek meredek minimálbér-emelésének köszönhetően zárult a bérolló a legkisebb munkabér és a létminimum összege között – mondta a Világgazdaságak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a rendszerváltás óta több sikertelen törekvés irányult a minimálbérek felzárkóztatására, ebben végül a 2016-os bérmegállapodás hozott áttörést.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tető alá hozott egyezség mellett az idén várható 8 százalék körüli reálbér-emelkedés szavatolja,
hogy a legkisebb jövedelem megtartsa pozícióját a létminimumhoz képest.
Az elmúlt húsz évben először sikerült lefaragni a korábbi hátrányát a legkisebb munkabérnek.
Érdemes hozzátenni, hogy a KSH évek óta nem közli a létminimumra vonatkozó adatsorokat, mivel a statisztikusok úgy ítélték meg, hogy a korábban használt létminimum-mutató alkalmatlan funkciójának betöltésére. A statisztikai hivatal ehelyett
a szegénység és a társadalmi kirekesztődés mérésére helyezte a hangsúlyt,
az ezekre vonatkozó kutatási eredményeket évenként közzéteszi a Háztartások életszínvonala címmel.
A legutóbbi kiadványból kitűnik, hogy az egy főre jutó, rendelkezésre álló éves nettó jövedelem 2018-ban 10,2 százalékkal nőtt, és 1 millió 432 ezer forintot tett ki.
A szegénységi küszöb 2018-ban 11,3 százalékkal magasabb a 2017-esnél, nagysága éves szinten az egyszemélyes háztartásokban 1 millió 120 ezer forint volt. A szegénységi küszöb alatt élők aránya 12,4 százalékra csökkent 2018-ban,
ezzel számuk 1 millió 186 ezerre mérséklődött.
A MOSZ elnöke kiemelte: más szakszervezetek számos esetben azt jelezték nekik, hogy a minimálbér-növelés lassítását szeretnék elérni, mivel a régebbi, tapasztalt szakemberek nem érzik eléggé megbecsülve magukat.
Felhívta a figyelmet, hogy a közel egymillió minimálbéren dolgozó munkavállaló többsége a garantált bérminimumot kapja, ami jóval meghaladja a létminimum összegét.
Ez azt eredményezi, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a jövedelmi egyenlőtlenség – tette hozzá Palkovics Imre. A dinamikus béremelkedések miatt sokat javult a jövedelmi helyzet Magyarországon.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy 2010 óta 1 millió 421 ezer fővel csökkent a súlyos anyagi depriváltak száma: 2010-ben még a lakosság 23,4 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, 2018-ban ez az arány 8,7 százalék, azaz 837 ezer fő.
