Európai Központi Bank (EKB) kész újabb gazdaságösztönző intézkedéseket tenni, akár további kamatcsökkentéseket végrehajtani, hogy támogassa a koronavírus-járvány által sújtott euróövezeti gazdaság fellendülését – közölte Christine Lagarde, az euróövezeti jegybank elnöke.
A The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap által szervezett, kedden tartott konferencián előre rögzített beszédében Lagarde rámutatott:
a járvány Európa szerte terjedő második hulláma azzal fenyeget, hogy elhúzódik a gazdaság kilábalása a válságból.
Az EKB attól tart, hogy a fertőző betegség terjedését akadályozó szigorú korlátozások hatással lesznek a fellendülésre, azaz kissé elhúzódhat a talpra állás.
Az euróövezeti jegybank azzal számol, hogy a járvány kirobbanása előtti szintet 2022 végére tudja elérni a gazdaság, és a világ központi bankjainak folytatniuk kell a gazdaság ösztönzését célzó lépéseiket az állami kiadások megtámogatására.
Az EKB-elnök megerősítette, hogy a frankfurti székhelyű intézmény kész minden eszközt alkalmazni, amelyek hatékonyabb, eredményesebb és arányosabb eredményt hoznak.
Ez EKB mindeddig ellenállt és nem vitte még negatívabb tartományba a betéti kamatlábakat. A kormányzótanács szeptemberben változatlanul hagyta a kamatokat, így az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 0,00 százalékon, az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 0,25 százalékon, illetve mínusz 0,50 százalékon maradt.
A pénzintézetek jó ideje panaszkodnak amiatt, hogy az EKB negatív kamatai miatt csökken nyereségük, mivel költségeiket nem tudják áthárítani ügyfeleikre.
Christine Lagarde elismerte, hogy az EKB más monetáris eszközöket hatékonyabbnak tart, mint a kamatok csökkentése. Mindazonáltal világossá tette, hogy álláspontjuk szerint még mindig nem jött el az a pillanat, amikor egy kamatcsökkentés nagyobb károkat okozna, mint amennyi előnyt hozna.
Az euróövezetben a valaha regisztrált legnagyobb mértékben, 11,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az előző három hónaphoz képest. Az első negyedévben 3,7 százalékos csökkenést mértek. Az egy évvel korábbihoz képest a második negyedévi az euróövezetben 14,7 százalékkal csökkent, míg az első negyedévben 3,2 százalékkal.
Az EKB kormányzótanácsa legközelebb október 29-én tart kamatdöntő ülést.
