Mintegy 57 milliárd forintos többlet hiánnyal számol az idén a főváros – derül ki a szerdai közgyűlésre beterjesztett dokumentumok egyikéből. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslat szerint – amely a 2020-as összevont költségvetésről szóló önkormányzati rendeletet módosítaná – a hiány növekedését a járvány gazdasági hatása okozza. Ennek kapcsán több tényezőt is nevesít: várhatóan alulteljesítenek az iparűzésiadó-bevételek (ipa), a fővárosi osztalékbevételek, a tárgyieszköz- és egyéb értékesítések, a bérleti, közterület-használati és parkolási díjak, és tetemes tétel a tömegközlekedés jegyárbevételének kiesése, valamint a kulturális ágazat pangása is.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A tömegközlekedés bevétele 18,34 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakáétól, ezért a főváros 17 milliárddal megemelné a BKK korábban meghatározott, 106,1 milliárd forintos forrásigényét.
A kulturális ágazat pangásának egyik elszenvedője a Fővárosi Állat- és Növénykert, a jelzett 730 milliós mínuszból a főváros 340 milliót vállalna magára.
Mentőövre szorul a Budapest Film Zrt. is, amely hetente 21 millió forintot bukott a második negyedévben, és mivel most is csak 25 százalékban telnek meg a vetítőtermei, 150 millió forintos segítséget kapnának. Az ipa 25 milliárdos mínuszba fordulhat 2019-hez képest.
A válság miatt létrejött, összességében több mint félszáz milliárdos lyuk méretes, de nem nagyságrendi eltérés az eredeti forgatókönyvhöz képest. A főváros 2020-as költségvetésének február végén elfogadott bevételi oldalát 284, a kiadásit 408,5, a deficitet pedig 124,5 milliárd forintra tervezték már a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt is. Bár a városvezetés kommunikációjában ismétlődő elem a csődhelyzet, a fővárosi pénzügyi struktúra távolról sem ennyire drámai.
Ezt támasztja alá a főpolgármester által a Covid–19 okozta szituáció finanszírozására ajánlott megoldás tartalma is,
amely szerint látványos megszorítások és beruházástörlések nélkül is egyensúlyba hozható a büdzsé, részben a főváros jókora anyagi tartalékainak köszönhetően.
Karácsony Gergely alapvetően négy forráshoz nyúlna hozzá.
A fő elem, hogy erre az évre 30 milliárd forintnyi fejlesztést – a költségvetésben összesen 148 milliárd forintot különítettek el beruházásokra és felújításokra – törölnének, de a tervnek vannak érzékeny pontjai. Ilyen például, hogy lenulláznák a 3-as metró aluljáróinak rendbetételére szánt 8,9 milliárdot, 4,2 milliárdot elvennének az út- és hídfelújítástól, valamint a forgalomcsillapítástól, és a kerékpáros infrastruktúrától is elvonnának mintegy 300 millió forintot. (Ebből biciklitárolók épültek volna.)
Markáns tétel továbbá az a 13 milliárd forint, amilyen értékben adnának el értékpapírt a főváros állományából, és az, hogy 10 milliárd forintnyi extra EIB- (Európai Beruházási Bank) hitelt vonnának be. Gesztusértékű, hogy a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a Főpolgármesteri Hivatal, valamint a fővárosi közszolgáltatási cégek is spórolnak, és elsődlegesen a 2020. évi várható, mérsékelt kiadási teljesítéseik révén összesen 3,6 milliárd forint megtakarítással veszik ki a részüket a teherviselésből.
Összességében a tavaly októberben megválasztott városvezetés ellenálló fővárost vett át, amely képes kezelni a koronavírussokkot, még a kormány által megnövelt szolidaritási adóval együtt is.
