Kisebb lehet a növekedés jövőre, mint az idei visszaesés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén 5,8 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon, amit 2021-ben 3,5 százalékos növekedés követhet – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az intézet negyedéves sajtótájékoztatóján.
Az állami beruházások a vártnál jelentősen rosszabbul teljesítettek a második negyedévben – mintegy 20 százalékkal esett vissza a szektor, míg a vállalati fejlesztések ennél sokkal jobban teljesítettek – emiatt esett jelentősen vissza a magyar gazdaság.
A munkanélküliség idén 4,3 százalékra szökhet fel, majd jövőre átlagosan 4 százalékra süllyedhet.
Az államháztartási deficit 7 százalék lehet, ami az adósságráta 76,2 százalékra emelkedésével jár, jövőre még viszonylag magas, 5 százalékos lehet a hiány, az államadósság pedig 74 százalékra mérséklődhet az év végére. A szakértő hozzáfűzte:
az infláció 3,7 százalék lehet idén és jövőre egyaránt, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya 2020-ban 1,7 százalék lehet,
majd 1 százalékra zsugorodhat jövőre.
A krízis előtti termelési szintet a vállalkozások 63 százaléka várhatóan csak jövőre vagy még később éri el -derült ki a Kopint-Tárki felméréséből.
A hivatalos foglalkoztatotti és a ténylegesen bejelentettek közötti adat kettévált az elmúlt hónapokban, míg előbbi alapján alig több mint 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma,
míg utóbbi alapján közel 5 százalékos az elmaradás, mintegy 150 ezer munkanélkülivel számolhatunk.
A szeptemberi árindex alacsonyabb a vártnál, a belföldi üdülési szolgáltatások ára az előző hónaphoz képest 5 százalékkal csökkent és csak 1,5 százalékkal haladta meg az előző évit – magyarázta Palócz Éva.
Elsősorban az élelmiszerárak húzták fel az inflációt, ugyanakkor az olajárak és a gyenge forint is felfelé nyomhatta az indexet.
Nemcsak Magyarországon, hanem már régióbeli országot is érint a gyors áremelkedés, elsősorban a saját devizával rendelkező országokra jellemző a magas infláció. A megváltozott inflációs kosárral számolva 4-4,2 százalékos tényleges árszínvonal-emelkedést kalkulálhatunk.
Hosszútávon az élelmiszerárak húzhatják felfelé az árakat, ugyanis a szektorban munkaerőhiány várható és a változékony időjárás is rontja a terméshozamot.
