Az MCS hazavárja külföldről a dolgozókat

A vitaminok és a premixek – mint fontos takarmány-összetevők – importjának nehézségei nagy tanulsággal szolgáltak a Bonafarm sertéságazatának a koronavírus-járvány miatti tavaszi korlátozások idején, ahogyan az egész az európai állattenyésztésnek is – mondta a Bonafarm stratégiai partnereként működő mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. igazgatósági tagja, Éder Tamás, aki a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is. A Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Bonafarm közös rendezvényén felidézte, hogy e termékek európai gyártási hátterét már szinte teljesen áthelyezték a Távol-Keletre. Bár a tavasszal még nagy esély volt az iparág újbóli európai meghonosítására, de a lehetőség halványul, miután a vakcina megoldást ígér a járványra, a premix- és vitamingyártás pedig még egy közepes méretű országban sem tűnik racionális befektetésnek.

Éder Tamás ismertette, hogy az idén Mohácson levágandó mintegy egymillió sertésből 900 ezer a „normál” – vagyis nem a száraz­áru­gyártáshoz szükséges nagy súlyú –, ebből 650 ezer a Bona­farm integ­rációs rend­szeréből kerül ki. E rendszerben az egy kocára jutó malacszaporulat, a takarmányhasznosítás és a színhúskihozatal is az európai topszinten áll. Ebből a sertésmennyiségből 165 ezer alkalmas arra, hogy prémium minőségű hústermék készüljön belőle a GMO-mentes takarmányozás, az antibiotikum-mentes tartás és az állatjóléti feltételek betartása révén. A kevésbé stresszes tartás – például a rövidebb szállítás – jótékonyan hat a minőségre. A Mohácson évente keletkező 100 ezer tonna húsból azonban csupán havi 150 tonna értékesíthető prémiumtermékként. A vágóhíd 600-700 dolgozóját Éder Tamás szerint a következő tíz évben nem szorítják ki a robotok, mert a sertésfeldolgozás korlátozottan automatizálható. A koronavírus-járvány azonban a húsipari munkaerőpiacra is jelentősen hatott: egy éve még nehéz volt dolgozót találni, de a járvány következtében változnak a németországi munkaerő-kölcsönzési szabályok, ezért onnan is jönnek majd haza dolgozók. Azért is egyszerűbb lesz őket Magyarországon tartani Éder Tamás szerint, mert az elmúlt években vonzóbbak lettek a bérek. „Az észérvek mellett érzelmieket is fel kell sorakoztatni a hazai termékek választásának ösztönzésekor, sőt, a választás inkább érzelmi alapú a Szívügyünk a magyar termék szlogen hatására” – mondta Benedek Eszter, a Magyar Termék Kft. ügyvezetője. Az elmúlt években sokat fejlődött a vásárlói tudatosság, a vásárlói preferenciák között az első háromban van a hazai eredet.