Nem befolyásolja a tárgyalások menetét az Európai Bizottsággal fennálló politikai jellegű vita
– így reagált a Világgazdaság kérdésére Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az Európai Helyreállítási Alap (RRF) részleteit ismertető sajtóeseményen.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel együtt kész megvétózni az uniós pénzügyi alapok küszöbönálló elfogadását. Az ITM államtitkárától azt is megtudtuk, hogy a kormány nemrégiben benyújtotta Brüsszelnek a Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi terve elnevezésű dokumentumot. Amennyiben minden vitás kérdés lezárul,
hazánknak a helyreállítási alapból 2018-as árfolyamon számolva mintegy 5760 milliárd forint jár a 2021-ben kezdődő hét évben.
A bizottság idén májusban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra reagálva
tett javaslatot a 750 milliárd euró összköltségvetésű Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszközre.
A támogatási forma újdonsága, hogy az uniós testület vissza nem térítendő források mellett közös hitelfelvétellel segítené a bajba jutott tagokat. A gazdasági megrázkódtatás különösen érzékenyen érintette a turizmusnak erősen kitett dél-európai országokat, így a legtöbb vissza nem térítendő forrást is ezek a nemzetállamok kaphatják a jövőben. Fontos hozzátenni, hogy a nemzeti borítékok arányainak meghatározásánál a fő szempont a munkanélküliségi ráta volt, emiatt a szerkezeti átalakításokat sikerrel levezénylő országok – köztük Magyarország – büntetésként értékelték a brüsszeli javaslatot.
Bár hazánk a strukturális alapok esetében az egyik leginkább támogatottnak számít, ezúttal csak a középmezőnyben helyezkedik el, a 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő forrás mellett 9,1 milliárd euró jut Magyarországnak a 2021–2027 közötti időszakban. Ágostházy Szabolcs kiemelte, hogy alapvetően más megközelítésből indul ki a két pénzügyi alap, ugyanis az RRF esetében a források nem közvetlenül jutnak el a pandémia által sújtott szereplőkhöz, sokkal inkább a gazdaság ellenálló képességét és a versenyképességet erősítő intézkedésekre helyezi a hangsúlyt. A kormány üdvözli, hogy az EU ezúttal nem konkrét beruházásokat, hanem társadalmi és gazdasági szintű reformokat vár el a tagállamoktól.
Kiderült az is, hogy a strukturális alapoktól eltérően nem számlák alapján történik a kifizetés,
hanem a társadalmi hasznosság mércéje szerinti mérföldkövek mentén, ami a tervezés szerepét erősíti. Ugyanakkor leszögezte, hogy mindkét terv azonos társadalmi helyzetképből indul ki, ennek köszönhetően a programok között teljes a szimbiózis, sőt átfedések is vannak. Az államtitkár előrebocsátotta, hogy a szervezetrendszert a jövő év elején állíthatják fel, valószínűleg a Miniszterelnökség égisze alatt, de további részleteket nem árult el, mivel még zajlanak az egyeztetések a bizottsággal.
Az operatív programok 2021 elején jelenhetnek meg, az első kifizetésekre azonban csak jövő ősszel kerülhet sor. A Világgazdaság kérdésére Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági szakértője elmondta, hogy a tárgyalások során felkészült volt a magyar fél, kifejezetten jó tervet kaptak.
Kiemelte: abban bíznak, hogy politikai vitáktól mentesen zajlik majd a további egyeztetés.
