BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Történelmi előnyt kovácsolnak a magyar hadiipar fejlesztéséből

Néhány év alatt nem csupán Közép-Európa legütőképesebb hadserege épül ki Magyarországon, hanem ezzel párhuzamosan a legmodernebb hadiipara is.

Néhány év alatt nem csupán Közép-Európa legütőképesebb hadserege épül ki Magyarországon, hanem ezzel párhuzamosan a legmodernebb hadiipara is, amely technológiai szempontból is évtizedekkel előzi meg a szomszédos országok hasonló üzemeit – mondta el a Magyar Nemzetnek Maróth Gáspár.

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a német Rheinmetall vállalat szerepét is bemutatta a lapnak, és olyan közös kutatásokat is felvázolt, amelyek már a tudományos-fantasztikus irodalom világát idézik.

A mostani kormány látta meg a lehetőséget, hogy a NATO által kötele­zően elvárt, védelmi költségvetés nem csak kiadásként jelenhet meg. Ha okosan szervezzük, akkor ez komoly ipari és gazdaságfejlesztési programja lehet az országnak

– nyilatkozta Maróth Gáspár a lapnak.

Fotó: Varga György / MTI

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési programban és a ráépülő hadiipari fejlesztésekben egyszerre jelennek meg a nagy állami megrendelések, amelyek a zászlóshajói a gyártók betelepülésének. Ez a folyamat határozza meg az erre épülő kutatás-fejlesztési programot is.

Ezzel gyakorlatilag az üzleti világban meglévő koherens gondolkodást követjük, nem pedig visszafelé tervezünk, ahogy az unió számos országában tapasztalható

– jegyezte meg a kormánybiztos.

Nulláról indultunk

Maróth Gáspár emlékeztetett: 2015–2016-ban a magyar hadiipar nem létezett.

Ami a hátrányunk volt, az hirtelen a történelmi előnyünkké vált, mert az utóbbi néhány évben olyan iparfejlesztésbe tudtunk belevágni, amely technológiailag évtizedekkel előzi meg a környező országok hadiipari színvonalát.

Míg szomszédaink azzal küzdenek, hogy az elavult technológiájú hadiüzemeiket életben tartsák, addig mi a beruházásainkkal a magyar hadiipart teljesen más szintre tudjuk emelni – hívta fel a figyelmet.

Elmondta: a magyar kormány 2016-ban két irányba indult el a hadiipar fejlesztésénél:

  • egyrészt a történelmi hagyományokból eredő német kapcsolatokat vették elő,
  • másrészt próbálták összefogni a visegrádi országok ez irányú törekvéseit is.
  • Azonban a V4-országok más és más stratégiát követtek. A csehek és szlovákok, illetve részben a lengyelek esetében a már említett régi hadiipari vállalatok fenntartása volt a fő cél.

    Ugyanakkor a német vonalon a nagy hadiipari vállalatok az elmúlt 100-150 évben folyamatos megújulásra voltak képesek.

    Például a német ágyúcsövek ebben a történelmi léptékben minden konfliktusban komoly szerepet játszottak. A Rheinmetall a legmodernebb gyáraiban ma is a leghatékonyabb ágyúkat gyártja. A megújulási folyamatban most kezdtek új telephelyeket keresni, amiben szerepet játszik, hogy Németország komoly társadalmi-politikai átalakuláson megy keresztül.

    Ráadásul az újabb és újabb technológiák esetében hiány van a szakképzett munkaerőből – sorolta Maróth Gáspár az okokat, ami miatt a patinás német vállalat lett a magyar védelmi beruházások legfőbb partnere. A kormánybiztos szerint a német fél tudja, hogy a jó magyar szak- és mérnökképzés rendkívül ösztönző gazdasági környezettel párosul.

    A nem létező hadiipart mi a gyors döntéseinkkel és megbízható együttműködésünkkel tudtuk kompenzálni

    – fogalmazott.

    Párhuzamként az autóipart hozta fel példának, ahol harminc éve a régió utolsó pozíciójából indult Magyarország és mára a világ egyik vezető gyártási helyszínévé vált.

    Védett szektor

    A Rheinmetallal közös vegyesvállalat esetében azt is fontos megemlíteni, hogy hosszú távra és a nemzetközi piacra fektet be Magyarország.

    A Rheinmetall cégére alatt a saját üzemeinket kötjük be a nemzetközi piacra, ami rendkívüli előnyt jelent

    – jegyezte meg a kormánybiztos.

    Míg a Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárművek Zalaegerszegen, a 4×4-es páncélozott terepjárók és más kerekes harcjárművek Kaposváron fognak készülni, addig a győri Rába jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nagy múltú állami cég igen komoly átszervezésen megy keresztül.

    Fontos, hogy ez az átalakulás végbemenjen, mert a cég jelen állapotában alkalmatlan arra, hogy az új magyar hadiparban partnerként tudjon beszállni – szögezte le.

    Maróth Gáspár szerint a pandémia alatt az is bebizonyult, hogy nem kell számolni a védelmi iparág ázsiai kitettségével. A szektor NATO-n belüli nagyarányú védettsége biztosítja a folyamatos gyártási lehetőséget.

    Az első hullám idején a magyar állam által megvett osztrák Hirtenberger fegyverüzemben továbbra is több műszakban, folyamatosan folyt a termelés, míg az alapító család tulajdonában maradt autóipari alkatrészgyártó üzem leállni kényszerült – hozott közeli példát a kormánybiztos.

    Magyar modell

    Azt is megjegyezte, hogy a megrendelési oldalon már lehetnek problémák. Egyes, nagy védelmi költségvetésű országok visszavágták a hadiipari beszerzéseiket. Ez azonban nem vonatkozik Magyarországra, amely nagyon alacsony szintről jön fel, és még messze van a kétszázalékos NATO-vállalástól, vagyis van tere a hadimegrendelések bővülésének.

    A hadiipar nagyon szenzitív szektor, ha túlzottan profitorientált, akkor a nagy cégek könnyen meg tudják teremteni a keresletet a termékeik­re, ami igen súlyos politikai kérdéseket vet fel.

    Ezért is hiszünk a magyar modellben, miszerint ha az állam szerepet vállal, akkor ezek a vegyesvállalatok máshogy működnek, mint egy bizonytalan hátterű offshore vagy tőzsdei cég. A Rheinmetall vállalta ezt a partnerséget, ami nem volt könnyű döntés – osztott meg Maróth Gáspár egy újabb okot az együttműködésre.

    Az egyetemekről kikerülő fiatal magyar mérnökök be tudnak kapcsolódni a haditechnikai fejlesztésekbe. A hadiipar élen jár az anyagtudományokban, a kinetikában, a lézertechnológiá­ban, az automatizálásban és számos más területen is.

    Kevesen tudják, hogy a lézerfegyverek területén még a Varsói Szerződés idejére visszanyúló hazai kísérletek is voltak.

    Kérdés, hogy a technológia mikor ér olyan szintre, hogy az biztonsággal használható legyen. Nagyon szerencsés a Rheinmetall-megállapodáson belül a lézeres fejlesztési program, mivel Magyarországon van Európa és a világ egyik legkomolyabb ilyen irányú kutatóközpontja, a szegedi ELI.

    Nem véletlen, hogy a zalaegerszegi gyalogsági harcjárműgyár alapkőletétele után a cég küldöttsége Szegedre utazott – avatta be lapunkat a kormánybiztos a németekkel közös egyik fejlesztési programba.

    Mindenkit megelőzve

    Ami az európai uniós – PESCO – haditechnikai kutatásokat illeti, Magyarország több kezdeményezéshez is csatlakozott, majd pedig előállt egy saját programmal, amihez Németország, Franciaország és Lengyelország az elsők között társult.

    Az uniós államok fegyverzeti igazgatói szerint a NATO-n belül közelíteni kell egymáshoz az egyes fegyverrendszerek paramétereit. Ennek a folyamatnak a nulladik fázisa az egységes hadműveleti irányítási, valamint a kiképzési szimulátor rendszer

    – számolt be róla Maróth Gáspár.

    Míg a 2020-as évben többek között a tatai nehézdandár felszerelése, a rámpás szállítógépek, illetve a légvédelmi rakéták és radarok beszerzése volt terítéken, addig jövőre az ipartelepítés folytatásán és teljessé tételén, valamint az ehhez tartozó kutatás-fejlesztési programokon lesz a hangsúly.

    A legfontosabb elem a Védelmi Ipari Kutató Intézet létrehozása, amelyet Benkő Tibor és Palkovics László miniszterekkel teljes összhangban készítünk elő. Olyan kutatás-fejlesztésekről tárgyalunk, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a Magyar Honvédség most futó programjaihoz, hanem azokat az innováció terén messze megelőzik – sorolta a jövő év legfontosabb feladatait, hozzátéve: folytatódnak a haderőfejlesztés beszerzései is, de ezekről, ameddig tartanak a tárgyalások, nem nyilatkozhatnak.

    Milliárd eurós cél

    A kormánybiztos elmondta: a 2016-ban elindított haderőfejlesztési program és a mögötte álló iparfejlesztésnek az volt az eredeti célja, hogy tíz éven belül meglegyen ez első egymilliárd eurós árbevételű magyar cég az iparágban.

    Most úgy tűnik, hogy 2024-re ezt a célt messze túlszárnyaljuk, megelőzve több környező országot is.

    A már elkészült és most épülő hazai üzemek a világon elérhető legmagasabb technológiai színvonalat képviselik. Az úgynevezett fehér- és kékgalléros munkavállalók számaránya nagyon közel fog állni egymáshoz.

    Erre jó példa, hogy amíg a cseh vállalatnál 1200 fő állítja elő ugyanazt a mennyiségű kézifegyvert, addig az általunk tervezett, kiépített kiskunfélegyházi Arzenál üzemben kétszáz fő teszi meg ugyanezt. Olyan két-háromezer fős high-tech iparág épül, ahol a beszállítókkal együtt a legtöbb adóbevételt, profitot tudjuk az országban tartani – vázolta fel Maróth Gáspár a magyar hadiipar közeljövőjét.

    Kapcsolódó cikkek