Aránytalan teher lehet a magyar gazdákon

Magyarország egyetért azzal, hogy a mezőgazdasági ágazatnak is hozzá kell járulnia a zöldmegállapodás céljainak megvalósításához, de hangsúlyozzuk, hogy a Farm to Fork stratégiában foglalt néhány küszöbérték elérése lehetetlennek tűnik, illetve aránytalan terhet ró a tagállamokra – reagált az Agrárminisztérium (AM) a Világgazdaságnak a közös agrárpolitika (KAP) folyamatban lévő reformjával kapcsolatos érdeklődésére. A tárca szerint különösen ambiciózus a kémiai növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentése, és túlzott a biogazdálkodás 25 százalékos arányának elérése. Az elmúlt években a következetes támogatáspolitika révén megduplázódtak a hazai ökológiai termelésbe vont területek, nagyságuk már 300 ezer hektár fölötti, és a teljes hazai agrárterület 5,75 százalékát teszi ki. A következő években az agrártárca szeretné legalább újra megduplázni ezeket a területeket, de ehhez érdemben nőnie kell a hazai biotermékek iránti keresletnek.

A növényvédő szereket és a műtrágyákat érintő csökkentési céloknál számításba kellene venni a már eddig elért eredményeket és a tagállamok tényleges használatát – szögezte le a tárca, hozzátéve, hogy nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már most is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Magyarországon a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok szerint az egy hektárra kijuttatott hatóanyag 1,7 kilogramm alatti, azaz nem éri el az EU átlagát. Viszont például a hollandiai adat 5,1, a franciaországi 2,9, a németországi 2,7 kilogramm, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kilogramm.

Az AM szerint állat- és humán­egészségügyi, valamint környezeti szempontból is kívánatos a stratégiában előirányzott 50 százalékos csökkentés az állattenyésztésben alkalmazott antimikrobiális készítményekre, ám ennek teljesülése az elkötelezett szakmapolitikai irányvonalak mellett is kérdéses lehet. Például az antibiotikum-rezisztencia csökkentésére irányuló egyes tagállami intézkedések kizárólag nemzeti döntések alapján, nemzeti forrásokból valósulnak meg, mivel a harmonizált rendelkezéseket csak 2022. január 28-tól vezetik be.

A tárca egyetért azzal, hogy az állatjólét hozzájárul az állategészségügy, az élelmiszer-biztonság és -minőség megfelelően magas szinten tartásához, továbbá szerves része a fenntartható állattenyésztésnek. Emellett a fogyasztók növekvő hányada várja el, hogy az élelmiszer címkéjén lévő adatok tájékoztassanak az állatok jóllétéről, tartásuk, szállításuk és leölésük körülményeiről. Ennek bevezetését azonban Magyarország csak akkor támogatja, ha nem jelent többletterhet az érintetteknek.

Az AM arra is felhívta a figyelmet, hogy a Termőföldtől az asztalig stratégia anélkül jelent meg, hogy hatástanulmány készült volna a végrehajtás lehetséges, akár kumulatív következményeiről. Ezért a tárca szerint továbbra is bizonytalan, hogyan fogja az európai termelők versenyképességét befolyásolni.

Jó az önellátottság szintje

Magyarország önellátottsága a legtöbb élelmiszer-kategóriában igen kedvező. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as adatok szerint baromfihúsból és borból 150, zöldségfélékből 130, lisztből és tojásból 115 százalékos az önellátottsági szint, vagyis a termelés jóval meghaladta a fogyasztást. Csaknem azonos a termelés és a fogyasztás a gyümölcs, a sertéshús, valamint a tej és a tejtermékek esetében, ezeknél sorrendben 105, 97, illetve 99 százalékos az önellátottság.

Több mint

300

ezer hektáron folyik ökológiai termelés