Akár több millió forintot takaríthatnak meg a hazai vállatok az iparűzési idei mérséklése – mondta a Világgazdaságnak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának partnere. A szakember hozzáfűzte: mivel ezt egyéb ráfordításként kell elszámolni, részbeni kiesésével mindenképpen javul a vállalkozások eredményessége, nem beszélve a könnyítés pénzügyi hatásától. Mint a Világgazdaság már beszámolt róla, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát elfogadva
a kormány megfelezte a kis- és közepes vállalkozások 2020-ban fizetendő iparűzési adójának mértékét.
Korábban szakmai szervezetek és szakértők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a kabinetnek érdemes megfontolnia az adónem átalakítását.
A múlt év végén megjelent kormányrendelet szerint kizárólag azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár az adómérséklés, amelyeknek a nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint. Ezzel kizárják a körből a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatait, mivel azok az összesített mutatók szerint általában nagyvállalkozásnak minősülnek. Bagdi Lajos ezek számát több tízezerre teszi, nekik ágazattól függetlenül továbbra is az iparűzési adó teljes összegét kell megfizetniük, függetlenül attól, hogy a cég a válsággal kifejezetten érintett iparágban tevékenykedik, vagy sem.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az iparűzési adó minden szektorban terheli a cégeket, de arányaiban talán a szolgáltató szektorban a legnagyobb mértékben. A kedvezmény hatását egy egyszerű példával szemléltette:
egy 500 millió forintos árbevételű, a szolgáltatói szektorban tevékenykedő tanácsadó cég 1 százalékkal tudja ezáltal javítani az eredményét az 5 millió forintos megtakarítás következtében, ráadásul ez az összeg akár egy alkalmazott éves foglalkoztatási költségét is fedezheti.
Érdemes hozzátenni, hogy éves szinten viszont rendkívül jelentős önkormányzati forráskiesésről beszélhetünk. Egyes becslések szerint a kkv-szektor mintegy 400 milliárd forint iparűzési adót fizet, ennek a felét engedik el a jogszabály értelmében. A 200 milliárd forint fedezetét a 25 ezer fő alatti önkormányzatoknál az állam jogszabály alapján előteremti, a nagyobb településeknél azonban kérdéses a költségvetésen ütött lyuk pótlása, de forrásátcsoportosítással esetleg megoldható – tette hozzá Bagdi Lajos.
