Évekig maradhat a laza fiskális politika
A koronavírus-járvány miatt 9 százalék körüli hiány alakult ki a költségvetésben, azonban a visszatérés a 3 százalékhoz azonnali negatív fiskális sokkhatás lenne a gazdaság számára, ami tovább mélyítené a válságot – ezzel indokolta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, hogy egyelőre miért nem tér vissza a költségvetési szigorhoz a kabinet. A Pénzügyminisztérium az idén is a maastrichti kritériumot jócskán meghaladó, 6,5 százalékos deficitet vár. A Századvég elemzője emlékeztetett, hogy a 2000-es évek közepén tapasztalt eladósodás egy világgazdasági konjunktúra közepén történt, ezúttal viszont valóban szükség van fiskális impulzusra. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Világgazdaságnak azt emelte ki, hogy a gazdasági válságban a költségvetési korlátok elé más szempontok kerülnek: a járvány megfékezése, az emberek életének megóvása, a gazdasági szereplők életben tartása, ami törvényszerűen magas hiánnyal jár.
A Pénzügyminisztérium decemberi, 2020–2024-re szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint leghamarabb 2023-ban térhetünk vissza a GDP arányában 3 százalékos államháztartásihiány-szinthez. Fontos azonban kiemelni, hogy a tavalyi, rekordméretű hiány létrejöttében a legnagyobb szerepet az egészségügyi védekezés költségei mellett főként gazdaságvédelmi és beruházási döntések játszották, amelyek reálgazdasági hatásukat az idei évtől fejtik ki. A költségvetés bevételi oldalán is meglátszott a járvány hatása, a 2020-as előirányzathoz képest mintegy 1400 milliárd forint adóbevétel nem folyt be a büdzsébe, amelynek jelentős részét az elmaradó fogyasztás következtében kieső áfabefizetések tették ki. Ugyanakkor a munkaerőpiac stabilitását mutatja, hogy a személyijövedelemadó-befizetések novemberben már meghaladták az előző évi szintet.
Az idei évtől számos jóléti intézkedést indított a kabinet, amelyek egyre nagyobb terhet róhatnak a költségvetésre. Kovács Árpád azonban úgy fogalmazott, hogy ezek a lépések régi adósságokat is rendeznek, amelyek hozzájárulnak a nagyobb fogyasztáshoz, mert vásárlóerő-növekedést eredményezve a büdzsé pozícióit is javítják. A KT elnöke arra számít, hogy az orvosok, háziorvosok béremelése 300 milliárd forint, a 25 év alattiak adókedvezménye 130-150 milliárd forint, a 13. havi nyugdíj visszaépítése 77 milliárd forint bruttó kiadásának egy része a nagyobb fogyasztáson, adókon keresztül visszatér a költségvetésbe.
A számvevőszék korábbi elnöke felhívta a figyelmet, hogy hazánkban az Alaptörvény is rögzíti: a GDP-arányos államadósságnak minden évben csökkennie kell. Kovács Árpád szerint eleinte kismértékű csökkenést lehet valószínűsíteni, majd a csökkenő államháztartási hiánnyal párhuzamosan jöhet egyre nagyobb léptékű mérséklés. Regős Gábor ugyanakkor leszögezte, hogy a jövőben mindenképpen határozottabb adósságcsökkentésre lesz szükség, ezért meg kell célozni a többletes költségvetést.
A tavalyi hiány elérhette a GDP 9 százalékát
A kormány által meghozott intézkedések következtében 2020 decemberében az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2250,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, a tavalyi egész éves deficit ezzel 5548,6 milliárd forint lett – erősítette meg pénteken kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium. A tárca közlése szerint a központi alrendszer 22 865,4 milliárd forint összegű bevételei 1323,1 milliárddal, 6,1 százalékkal, 28 414 milliárd forint összegű kiadásai pedig 5743,8 milliárddal, 25,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
