Évekig maradhat a laza fiskális politika
A koronavírus-járvány miatt 9 százalék körüli hiány alakult ki a költségvetésben, azonban a visszatérés a 3 százalékhoz azonnali negatív fiskális sokkhatás lenne a gazdaság számára, ami tovább mélyítené a válságot – ezzel indokolta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, hogy egyelőre miért nem tér vissza a költségvetési szigorhoz a kabinet. A Pénzügyminisztérium az idén is a maastrichti kritériumot jócskán meghaladó, 6,5 százalékos deficitet vár. A Századvég elemzője emlékeztetett, hogy a 2000-es évek közepén tapasztalt eladósodás egy világgazdasági konjunktúra közepén történt, ezúttal viszont valóban szükség van fiskális impulzusra. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Világgazdaságnak azt emelte ki, hogy a gazdasági válságban a költségvetési korlátok elé más szempontok kerülnek: a járvány megfékezése, az emberek életének megóvása, a gazdasági szereplők életben tartása, ami törvényszerűen magas hiánnyal jár.
A Pénzügyminisztérium decemberi, 2020–2024-re szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint leghamarabb 2023-ban térhetünk vissza a GDP arányában 3 százalékos államháztartásihiány-szinthez. Fontos azonban kiemelni, hogy a tavalyi, rekordméretű hiány létrejöttében a legnagyobb szerepet az egészségügyi védekezés költségei mellett főként gazdaságvédelmi és beruházási döntések játszották, amelyek reálgazdasági hatásukat az idei évtől fejtik ki. A költségvetés bevételi oldalán is meglátszott a járvány hatása, a 2020-as előirányzathoz képest mintegy 1400 milliárd forint adóbevétel nem folyt be a büdzsébe, amelynek jelentős részét az elmaradó fogyasztás következtében kieső áfabefizetések tették ki. Ugyanakkor a munkaerőpiac stabilitását mutatja, hogy a személyijövedelemadó-befizetések novemberben már meghaladták az előző évi szintet.
Az idei évtől számos jóléti intézkedést indított a kabinet, amelyek egyre nagyobb terhet róhatnak a költségvetésre. Kovács Árpád azonban úgy fogalmazott, hogy ezek a lépések régi adósságokat is rendeznek, amelyek hozzájárulnak a nagyobb fogyasztáshoz, mert vásárlóerő-növekedést eredményezve a büdzsé pozícióit is javítják. A KT elnöke arra számít, hogy az orvosok, háziorvosok béremelése 300 milliárd forint, a 25 év alattiak adókedvezménye 130-150 milliárd forint, a 13. havi nyugdíj visszaépítése 77 milliárd forint bruttó kiadásának egy része a nagyobb fogyasztáson, adókon keresztül visszatér a költségvetésbe.
A számvevőszék korábbi elnöke felhívta a figyelmet, hogy hazánkban az Alaptörvény is rögzíti: a GDP-arányos államadósságnak minden évben csökkennie kell. Kovács Árpád szerint eleinte kismértékű csökkenést lehet valószínűsíteni, majd a csökkenő államháztartási hiánnyal párhuzamosan jöhet egyre nagyobb léptékű mérséklés. Regős Gábor ugyanakkor leszögezte, hogy a jövőben mindenképpen határozottabb adósságcsökkentésre lesz szükség, ezért meg kell célozni a többletes költségvetést.
A tavalyi hiány elérhette a GDP 9 százalékát
A kormány által meghozott intézkedések következtében 2020 decemberében az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2250,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, a tavalyi egész éves deficit ezzel 5548,6 milliárd forint lett – erősítette meg pénteken kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium. A tárca közlése szerint a központi alrendszer 22 865,4 milliárd forint összegű bevételei 1323,1 milliárddal, 6,1 százalékkal, 28 414 milliárd forint összegű kiadásai pedig 5743,8 milliárddal, 25,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.