Hatszázalékos GDP-növekedés is elérhető az idén
R. P. | Tavaly 5,3 százalékkal csökkenhetett a bruttó hazai termék (GDP), ez kedvezőtlenebb az októberi, 4,7 százalékos mérséklődést mutató várakozásnál – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hitelintézet negyedéves előrejelzését ismertető tájékoztatón. A Pénzügyminisztérium prognózisa szerint 6,4 százalékkal eshetett vissza a gazdaság teljesítménye 2020-ban, amit idén 3,5 százalékos növekedés követhet, majd 2022-ben 5,4 százalékra gyorsulhat a bővülés üteme. Suppan Gergely szerint a termelő ágazatok – az ipar és az építőipar – önmagukban 3 százalékponttal emelhetik a növekedést, ezért a 3,5 százalékos bővülést nagyon borúlátó előrejelzésnek tartja. Az export idén húzóerő lehet, felfuthat a turizmus-vendéglátás is, igaz, még nem érik el a válság előtti szintet. Idén 6,8 százalékkal nőhet a GDP, ami jelentős mértékben a bázishatásnak tudható be. Suppan Gergely felhívta a figyelmet: ha az uniós helyreállítási alap lökést ad az európai exportpiacoknak, és a nyugati tagországokban elkezdenek autót vásárolni, azzal a kivitel jelentős többletet adhat a gazdaságnak.
A beruházási ráta 27-30 százalék körül alakulhat a idén és jövőre – válaszolta lapunk kérdésére az elemző. A lakásfelújításra megnőtt a kereslet az állami támogatás miatt, a barnamezős áfakedvezmény pedig a lakásépítéseknek kedvez. A vállalati szektorban az akkumulátorgyárak és az autóipari fejlesztések – különösen a Mercedes és a BMW üzemei – húzhatják a beruházásokat. A Takarékbank elemzője hangsúlyozta, hogy az állami szféra fejlesztései is felfutnak az év folyamán.
Hosszú távon – akár tíz évig is – alacsony lehet a kamatkörnyezet, mivel az Európai Központi Bank várhatóan tartósan fenntartja a kötvényvásárlási programját, ami a magyar monetáris politikát is meghatározhatja – hangsúlyozta Suppan Gergely. A forint tavaly sokat gyengült, a régióban egyértelműen alulteljesítő volt a hazai fizetőeszköz, idén viszont nem várható az árfolyam érdemi emelkedése. Az infláció azonban elég magas ahhoz, hogy nagyobb lazításra ne legyen lehetősége a Magyar Nemzeti Banknak. A szakértő szerint a minimálbér 4 százalékkal emelkedhet, a kiskereskedelmi láncok, az ipari szereplők és az egészségügyben dolgozók keresetének növekedése sokszor ezt jelentősen meghaladja. A reálbérek 4,5 százalékkal nőhetnek idén, jövőre pedig 4,3 százalékkal emelkedhetnek. Suppan Gergely szerint a megfelelő átoltottság nyomán ismét munkaerőhiány alakulhat ki, ami a vártnál nagyobb béremelésekhez és az infláció erősödéséhez vezethet.
