Több törvény segíti a magyar gazdák munkáját

VG-összeállítás | A jogalkotásban mozgalmas évet zárt az Agrárminisztérium (AM), 10 törvényt, 30 kormányrendeletet, 64 miniszteri rendeletet készített elő, illetve hozott meg 2020-ban, miközben 171 kormányhatározat született – összegezte 2020-at az AM. Felidézték a szaktárcánál, hogy július 1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény, amelynek célja a több mint húsz éve húzódó részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.

A törvény megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A ter­melő­szövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok tulajdonjoga az államot illeti.

A nyáron jelent meg a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazandó rendszer hatékony segítséget nyújthat az önkéntesen csatlakozó gazdálkodóknak a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén. Erre azért van szükség, mert az időjáráson túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint az állatbetegségek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza – vagy a piaci sokkok, például az orosz embargó, amelyek egyik évről a másikra olyan nagy mértékű jövedelemcsökkenést okozhatnak a termelőknek, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztetheti.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény is számos új előírással segít, minden esetben a felek egyezségének figyelembevételével. Egy új eljárás bevezetésével arra is kísérletet tesznek, hogy beazonosítsák a tulajdonosként bejegyzett személyeket, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak. Emellett a családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában. A törvény egy korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás terén olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelőknek, amelyek ténylegesen növelhetik a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg. A 2021. augusztus 1-jei hatálybalépéssel csökken a bürokratikus teher, valamint jelentősen egyszerűsödnek az adminisztrá­ciós eljárások, az ePincekönyvvel pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézés.