Kedden tartja februári kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
A testület idei első ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a mínusz 0,5 százalék és 1,85 százalék között behatárolt kamatfolyosón sem. A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott a monetáris kondíciókon, akkor 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot azután, hogy júniusban szintén 15 bázisponttal csökkent a kamat, amely ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
A januári kamatmeghatározó ülés rövidített jegyzőkönyvében a tanácstagok megerősítették, hogy a jelenlegi bizonytalan környezetben változatlanul az óvatos monetáris politikai megközelítés fenntartása indokolt.
Ezzel összhangban a döntéshozók a kamatkondíciók változatlanságáról döntöttek és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a rövid oldali hozamok a jelenlegi, gyorsan változó környezetben is biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. Megismételték: ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.
Az MNB szeptember vége óta 0,75 százalékos kamattal hirdeti meg egyhetes betéti tendereit a 0,6 százalékos alapkamat mellett.
A tanács megállapította: a koronavírus-járvány második hulláma miatt a világgazdaság helyreállása a korábban vártnál hosszabb ideig tart.
A monetáris tanács megítélése szerint változatlanul a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.
A tanács bejelentette: a kibocsátott likviditás átcsoportosítását hajtja végre az MNB a fedezett hiteleszköz felől az állampapír-vásárlások irányába és készen áll arra, hogy az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is kiterjessze.
