Bizonytalan start terasznyitással

Eladták a családi ezüstöt, sokuk magánvagyonát jelzálog terheli, miután az elmúlt év nagyobbik részében nem vagy alig jutottak bevételhez – összegezte a Világgazdaságnak a vendéglátóipar helyzetét Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Nem titkolta, senki sem tudja, hogy hány étterem nyit ki újra, a szombati nyitás ráadásul még nem teljes körű újrakezdés, hiszen nem minden vendéglátóhelyhez tartozik terasz. Az első napokban és hetekben sok helyen euforikus hangulatra számítanak, hiszen csaknem fél év után helyben is lehet majd fogyasztani. A szombati terasznyitás felér egy klasszikus újrakezdéssel, a legtöbb helyet ismét be kell üzemelni.

A terasz díját a pandémia miatt mindenhol elengedték, de új vagy újabb közterületeket nem foglalhatnak el a vendéglátósok, noha négymillió ember beoltásáig még biztosan nem nyithatják meg a belső tereket. A bérleti díjat is csak állami üzlet esetében engedte el a kormány, de az ingatlanok nagy része magántulajdonban van. A tulajdonosok egy része semmilyen engedményt nem adott a díjakból, pedig a nulla bevétel mellett is jelentős fix költségeket kell a zárva tartó helyek után fizetni.

Az igazság pillanata azonban nem most jön el, hanem a nyitás utáni három-hat hónapban, amikor majd kiderül, hogy a rendkívüli áldozatok árán életben tartott, elvitellel, házhoz szállítással sem mindig sikerrel próbálkozó vállalkozások közül mennyi lesz rentábilis és mennyi nem. Még nem tudni azt sem, hogy mekkora lesz a belföldi kereslet, és mikor indul be a nemzetközi turistaforgalom. A budapesti belváros tavaly kiürült, és egyre inkább úgy tűnik, hogy idén sem térnek vissza még a külföldiek, az idei nyáron is a belföldi turizmus lehet a húzóágazat. Az MVI elnöke szerint a belvárosban reális lehet a becslés, hogy a vendéglátóhelyek 30-40 százaléka nem tud kinyitni.

Pluszforrást remélnek attól, hogy a Széchenyi-pihenőkártya különböző zsebeit átjárhatóvá tették, és nem ragadnak bent a 2019-es feltöltések – mondta az ipartestületi elnök. A teljesen kivérzett ágazatnak komoly segítség lenne, ha a 2019-es és 2020-as év bejelentett, adózott forgalma különbözetének a 20 százalékát megkapnák egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként. Ez egy 100 millió forint bevételű, tavaly 20 millióra apadt forgalmú vállalkozásnak 16 millió forintos segítség lenne.

Az időközben bekövetkezett jelentős alapanyagár-emelések miatt – csak a hús ára 25 százalékkal emelkedett – 10-15 százalékkal magasabb éttermi árakkal találkoznak majd a vendégek. Az áremelés nem a veszteségek finanszírozását szolgálja, hanem a magasabb önköltséget tükrözi – hangsúlyozta az MVI elnöke. Ebben a munkabérek emelkedése is benne van, de a kisegítő munkásokat elszívta az építőipar, és nem lesz könnyű visszacsábítani őket. A szakképzett munkaerőre is többet kell szánni, mert hamarosan beindul a külföldi elszívó hatás, amely ellen csak megfelelő nagyságú fizetésekkel lehet tenni.

A munkaerő-toborzás és az alapanyagok beszerzése már javában tart, az idén is esélyes az erős nyár a Balatonnál, és a tavalyinál többen igyekeznek majd a vendégforgalomból profitálni. Több új hely nyílik, és sok régi megújulva várja a szezont – tudtuk meg Csapody Balázstól, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosától, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnökétől. Mint mondta, bízik benne, hogy a balatoni árak nem szállnak el, és a tó környéke a szerethető arcát mutatja. A Kistücsök terasza is megújult, így most nagyobb területen tudják elhelyezni a vendégeket, de az áraknál húznak egy lélektani határt, amely fölé akkor sem mennek, ha drágábban is telt házasok lehetnének.

A nyájimmunitás a jövő záloga

Rendkívül fontos lenne a hatmilliós beoltottsági szint, a nyájimmunitás elérése, mert addig fennáll a visszaesés veszélye, és a szigorítások is érvényben maradnak, vagyis az oltásellenesség tönkreteheti az ágazatot – szögezte le a vendéglátó-ipartestület elnöke. Kovács László hangsúlyozta, az egészségügyisek és a pedagógusok után a turizmus-vendéglátásban dolgozók beoltásának prioritásnak kellene lennie. | vg