BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

RRF-pénzek: erre költhetik a 10 milliárd eurót Magyar Péterék – szorít a határidő, vannak nyertesek és nagy vesztesek is

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Írhatnánk, hogy hosszas tárgyalások után zöldutat adott az Európai Bizottság annak, hogy hozzáférhessen a magyar kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) korábban zárolt forrásaihoz, ám az egyezség néhány tárgyalási fordulót követen pár hét alatt rapid módon megszületett. Az RRF-ből származó 10 milliárd eurós összeget Magyar Péter kabinetje többek közt a közösségi közlekedés fejlesztésére, energetikai beruházások finanszírozására és a zöldátállásra fordítaná, amire most az unió végrehajtó-döntéshozó testülete áldását adta.

Jóváhagyta az Európai Bizottság a Magyar-kormány által módosított tervet az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak elköltésére. Az RRF pénzek zárolásának feloldását követően a közlekedéstől az energetikán át a vállalkozásfejlesztésig és a kutatás-fejlesztésig több terület számíthat jelentős támogatásra, amint az uniós pénzek megérkeznek. Az augusztus végi felhasználási határidő miatt ugyanakkor elsősorban olyan beruházások jöhetnek szóba, amelyek előkészítése már megtörtént, vagy a kivitelezésük már megkezdődött.

RRF
Több terület nyertese lehet az RRF-forrásoknak, de az oktatásra és az egészségügyre szánt forrásokat erősen megnyírbálták. / Fotó: NorthfotoFotó: Jiri Hera / Northfoto

Az RRF-pénzek egyik legnagyobb nyertese a közösségi közlekedés lehet

A közlekedési fejlesztésekre összesen körülbelül 1,8 milliárd euró juthat. Ennek legnagyobb tétele az InterCity-flotta megújítása lehet: egymilliárd euróból hozzávetőleg 200 vasúti kocsit cserélhetnek le.

További 800 millió euró szolgálhatja a HÉV-hálózat korszerűsítését. A fejlesztések elsősorban a csepeli, a ráckevei és a szentendrei vonalat érinthetik. A közlekedési beruházások között szerepelhet még mintegy 1,1 milliárd euró értékben CAF-villamosok beszerzése, valamint több korábban előkészített projekt finanszírozása is.

A tervek alapján 1,5 milliárd euró állhat rendelkezésre az energiahálózat bővítésére és korszerűsítésére, ugyanis a Tisza-kormány deklarált célja, hogy évente további 1000 megawattnyi nap- és szélenergia-kapacitás kapcsolódhasson a villamosenergia-rendszerhez, illetve a villamosenergia-hálózat ennek megfelelő korszerűsítése.

A tervek szerint kollégiumok és bérlakások épülhetnek ezekből a forrásokból több nagyvárosban, köztük 

  • Budapesten, 
  • Debrecenben 
  • és Győrben. 

Az elképzelések alapján a program jelentős részben magántőke bevonásával valósulna meg, az állami támogatási intenzitás csupán körülbelül 20 százalék lenne.

A források majdnem 60 százaléka a zöldátállásra és digitalizációra mehet el

Az RRF szabályai szerint a források legalább 37 százalékát a zöldátállás előmozdítására kell fordítani, emellett a Magyarország számára helyreállítási alapból elérhető források minimum 20 százalékát digitális fejlesztésekre kell elkölteni.

A hazai vállalkozások nyílvánvalóan az akár 1,5 milliárd eurós vállalkozásfejlesztési programot várják. E szerint a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelekhez és vissza nem térítendő támogatásokhoz juthatnak majd az MFB közvetítésével. A konstrukció célja a beruházások ösztönzése és a vállalkozások versenyképességének erősítése.

Az eddig elhangzott kormányzati bejelentések szerint mintegy 2,2 milliárd euró juthat egyetemi kutatás-fejlesztési programokra, ami új kutatások és innovációs projektek elindítását segítheti a jövőben.

Fontos körülmény, hogy a tízmilliárd eurós RRF-keretből jelenleg több mint 2,6 milliárd euró értékű fejlesztés már ténylegesen elindult vagy megvalósult.

 Az augusztus végi határidő miatt a fennmaradó forrásokból elsősorban olyan beruházások finanszírozhatók, amelyek előkészítése már megtörtént, vagy jelenleg is megvalósítás alatt állnak.

Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek kifejezetten veszetesei lehetnek az elfogadott megállapodásnak. Ilyen lehet például az egészségügy, hiszen a fejlesztésére szánt keret 643 millió euróról 240 millió euróra mérséklődött, míg az egészségügyi digitalizáció támogatása 250 millió euróról 25 millió euróra csökkent. Kevesebb pénz jut az oktatásra is; így a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatására, a szakképzés fejlesztésére és a felsőoktatási innovációra. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.