Elkerülhetetlen az ingatlanpiaci áremelkedés
A nyitás, a gazdaság újraindulása új helyzetet teremtett az ingatlanpiacon is, ám a tényleges folyamatok csak hónapok múltán kristályosodnak ki, legyen szó az albérleti, a lakásvásárlási vagy akár az ingatlanépítési trendekről. Már csak azért is, mert a lakáspiac mindig lassabban, kis késéssel reagál a trendekre. Ugyanakkor az utóbbi hetek friss adatai révén már sok örvendetes jel látható – írta a Figyelő.
A hirdetési irányárak jellemzően nem a valós ellenértékeket, sokkal inkább a tulajdonosok vágyait, elképzeléseit, illetve egy trendet mutatnak. Felfelé ívelőt, ha van vevő, és lefelé mutatót, ha elfogynak.
A tényleges lakásvásárlási árak más számokkal, de ezen a trendvonalon haladnak.
Ugyanakkor a leegyszerűsített megállapítások gyakran félrevezetők, mert két, látszólag hasonló lakóingatlannál is sok a tényleges különbség. Akár egyetlen városi lakótelep két, elvben ugyanolyan típuslakása között is lehet 20–30 százaléknyi árdifferencia. Pesten tehát egy kis lakásnál is lehet 5–7 millió forintnyi a valós vételárkülönbség aszerint, hogy a telep melyik részén, hányadik emeleten, milyen tájolással, milyen felújítottsági, gépészeti szinten van akár ugyanaz a méretű, típusú otthon – fejti ki a lap kérdésére Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője. Ráadásul – jegyzi meg – az eladás sürgőssége is befolyásolja a végső árat.
Nem is szólva a régebbi, nehezebben összehasonlítható ingatlanokról, illetve arról, ha a szomszédot megkérdezzük, mennyiért is ment el a lakása, akkor gyakran az „álomárakat” súgja meg. Egyszóval a tényleges, piachoz közelítő ellenértékeket a neten is akkor találjuk meg, ha ár szerint sorba rendezzük az adott környékre, lakástípusra leszűrt találati listát.
A legelső, legalacsonyabb árat mutató találati helyeken ilyenkor a kompromisszumos ingatlanokat találjuk, amelyek kevésbé jó fekvésűek és/vagy erősen felújítandók, illetve az adott környéken belül rossz állapotú, kérdéses lakó-összetételű utcákban, házakban találhatók. Utánuk pedig azokat, amelyek nem rosszak, de eladási értékesítési kényszer hajtja a tulajdonosokat.
E szempontok alapján számolva a használt fővárosi, gyorsan forgó kislakásoknál hozzávetőleg 10-15 százalék árkorrekció mutatkozott, a drágábbaknál valamivel nagyobb volt ez a mutató. Az ellenérték-csökkenés azonban az idén tavasszal – számos okból – megállni látszik.
Stabilizálódik a helyzet
A gazdaság újraindításával enyhül az eladói nyomás, az eladási kényszer, főleg a rövid távú kiadásra építő belvárosi helyszíneken, hiszen láthatók már a jelei annak, hogy nyáron valamilyen szinten újra elindul a beutazó turizmus is. Az élet újraindulása azt is jelenti, hogy a fővárosban tanuló, dolgozó vidékiek, külföldiek tízezrével térnek vissza, így a bérleti kereslet is újra élénkül. (Hozzá kell tenni persze, hogy épp most ér véget a tavaszi egyetemi szemeszter, így lapzártánk pillanatában egész kedvező áron lehet kisebb lakásokat bérelni, de a nyári lélegzetvétel után újra megugranak az árak.)
Mindenesetre az élénkülést igazolja, hogy Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint a kimagasló első negyedéves felfutás után normalizálódott az ingatlanpiac aktivitása áprilisban. A cég keresletindexe és tranzakciószám-becslése alapján immár a 2019-es szinteket hozza a lakóingatlan-piac, tehát erős tavaszi hónap van mögöttünk. Az ingatlanközvetítő hálózat által becsült 13 511 adásvétel és a 91 ponton álló keresletindex továbbra is meglehetősen aktív piacot jelez, és ebben ezúttal is jelentős szerepet kapnak a fővárosi agglomerációs területek, valamint a vidéki nagyvárosok.
Dráguló külső részek
Kiemelendő, hogy a budapesti agglomerációban az áprilisi tranzakciók 49 százalékára már a 35 millió forintos vételár felett került sor,
így az átlag-négyzetméterár az adásvételek 34 százalékában 500 ezer felett volt a főváros környéki településeken. A területen a 80–100 négyzetméter közötti, jellemzően családi lakások népszerűsége mellett az eggyel kisebb kategória, a 60–80 négyzetméter közötti otthonok adásvétele is jelentősen nőtt áprilisban.
Hasonlóról számolnak be az OTP Ingatlanpont szakértői is. Az egy évvel ezelőtti forgalmi mélypont után mára ismét megélénkült a fővárosi ingatlanpiac, a korábbi, általános érvényű trendek helyét részben újak vették át. Töretlenül tart a januárban, részben az otthonteremtési támogatások hatására megindult roham, az agglomerációs települések mellett már a főváros külső kerületeiben is megnövekedett keresletről számoltak be az OTP-nél.
Míg a pesti belváros, pontosabban a Nagykörúton belülre eső terület fellendülése még várat magára, a külvárosokban, az agglomerációban, továbbá a budai oldalon is pezseg a piac. Az otthonteremtési támogatások év eleji bevezetésével Budapesten és környékén is nagy számban jelentek meg azok a vásárlók, akik korábban kivártak. Január óta emellett tovább erősödött a kivándorlás a belvárosból az agglomerációba.
Eközben a piac élénkülésével a budai oldalon a lakótelepek mellett a prémiumingatlanok iránt is megnőtt a kereslet.
„A kiemelkedő évkezdés után februárban és márciusban is hatalmas érdeklődés jellemezte szinte az egész fővárosi ingatlanpiacot. Egyedül a befektetési célú vásárlók visszatérése várat magára, de márciusban már ezen a területen is érzékeltünk kedvező változásokat” – nyilatkozta Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. Igaz, Budapest egészét tekintve az árak egyelőre nem változtak a múlt évhez képest, de egyes kerületekben, például Zuglóban már tapasztalható némi áremelkedés – teszi hozzá.
Jönnek a befektetők
A Duna House adatai szerint a fővárosban a lakásvásárlók között – az idén először – 40 százalék felett zártak a befektetők,
amellyel megelőzték az elsőlakás-vásárlókat és a nagyobb otthont keresőket.
Vidéken egyelőre nem látszik a növekedés ebben a szegmensben, így az összes vevő között 22 százalékos a részarányuk, picit megelőzve az első otthonukat megtalálókat (20 százalék), de jócskán lemaradva a nagyobb ingatlant vásárlók 39 százalékos aránya mögött. Az árak alakulása szempontjából fontos hír a befektetői aktivitás növekedése, mert Budapesten és a nagyvárosok belső részein a kiadásra vagy hosszabb távra vásárlók nélkül jóval gyengébb lenne a kereslet, ahogyan ezt a pandémia nehezebb hónapjaiban is látni lehetett.
Igen lényeges az is, hogy az új építésű lakások, illetve az ingatlanfelújítások jelentős támogatást kaptak múlt év végén a kormányzat részéről mind a csok és az illetékkedvezmények, mind a vissza nem térítendő 3 milliós felújítási támogatás révén. Ez utóbbi ráadásul egy gyermek után is igénybe vehető, jelentősen szélesítve a célcsoportot, felpörgetve a felújítási alágazatot is.
Értékőrző befektetés
Ugyanakkor globális tendencia, a gazdaságok újranyitásának következménye az erősödő infláció. Ez az építőanyagok terén hatványozottan mutatkozik, és a külföldi munkaerő pandémia miatti hiánya, részleges elérhetősége a szakmunkák árát is tovább emelte, ahogyan a támogatásoknak is hasonló volt a hatása. Németországban már jelentős az építőanyag-hiány, ami hátráltatja a gazdasági növekedést is. Ez nálunk széles körben (egyelőre) nem jellemző, ám az újlakás-piac áfacsökkentésének árelőnyét jobbára „elvitték” az emelkedő költségek. Azaz a nagyvárosokban, a vállalkozói új ingatlanok esetén folyamatosan emelkedő ellenértékekkel kell számolni.
Tavalyi áron csak a már meglévő új építésű projektek nagyobb, esetleg rosszabb állapotú otthonai érhetők el.
Összességében tehát mind az új, mind a használtpiacon erősödik az a vásárlói-befektetői szemlélet, amely a következő években várható gyorsuló infláció miatt most fordul az ingatlanpiac felé vagy éppen (a támogatások által is segítve) előre hozza a vásárlói-befektetési döntést.
A cikk a Figyelő május 27-ei számában került publikálásra.
