BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kilátásban van az újabb országos munkaerőhiány

Nemzetközi harc bontakozott ki a külföldi munkavállalókért.

Azt elmúlt 5-6 évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon.

A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés. A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van. Így például nincs elég ember az élelmiszer- és a feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken, és a nyáron várható nyitással, a balatoni turizmus beindulásával újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen. Mindezek alapján a nyolc országban jelen lévő, Magyarországon piacvezető Prohuman szakemberei szerint

hamarosan újra szükség lesz külföldi munkaerőre a hazai kereslet kielégítéséhez.

„Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15 százaléka. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak” – mondta el Juhász Csongor, a piacvezető munkaerő-kölcsönző és HR-szolgáltató Prohuman ügyvezető igazgatója.

Fotó: Shutterstock

Mint írták, a szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Rámutatott, a munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezeken a területeken a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely.

Hiszen ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, sok esetben a bezárás mellett dönt, és átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint amilyen az autó- vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.

Ha korábban nem lettek volna külföldi dolgozók, akkor teljes ágazatok kerülhettek volna bajba.

Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, valamint átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát – elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus –, a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz, itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” – szögezte le Juhász Csongor. A naponta 10 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetője hozzátette:

Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indulunk.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek