A feje tetejére állítja a több milliárd dolláros videójáték-ipart a Sony: a japán cég lépése után már semmi nem lesz ugyanaz a szórakoztatóiparban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Sony bejelentette, hogy 2028 januárjától minden új PlayStation-játék kizárólag digitális formában jelenik meg, ez pedig egy fontos korszakváltás lesz, nem csak a PS életében, hanem az egész videójáték-iparra nézve. A bejelentés utáni pár nap igen beszédes volt: miközben a legnagyobb fejlesztőstúdiók feltűnően hallgatnak, a kereskedők, archiválással foglalkozó szakemberek és iparági elemzők már arról beszélnek, hogy ez egy teljesen új üzleti modell kezdete.
A történet ráadásul már nem kizárólag a Sonyról szól. Kiszivárgott információk szerint a Microsoft is olyan megoldáson dolgozik, amely a meglévő lemezes játékok digitális licencekké alakítását tenné lehetővé. Tehát a konzolgyártók már nem azon gondolkodnak, hogyan őrizzék meg a fizikai piacot, hanem azon, miként vezessék át a játékosokat egy teljesen digitális jövőbe. A Sony bejelentése után sokan arra számítottak, hogy megszólalnak a legnagyobb kiadók is:
- az Electronic Arts,
- az Ubisoft,
- a Take-Two,
- az Activision Blizzard,
- a Capcom
- vagy éppen a CD Projekt
azonban nem adott ki hivatalos állásfoglalást. Ez önmagában is sokatmondó.
Gazdasági szempontból ugyanis a digitális értékesítés a legtöbb kiadó számára kedvezőbb üzleti modell. Nincs lemezgyártás, nincs csomagolás, nincs szállítás, nincs raktározás, és eltűnnek a kiskereskedelmi jutalékok is. Egy digitálisan eladott teljes árú játék után lényegesen nagyobb nyereség marad a kiadóknál, mint egy boltokban értékesített fizikai példány esetében.
A Microsoft már a lemez utáni korszakra készül
Bár a Microsoft hivatalosan nem kommentálta a Sony döntését, több iparági forrás szerint már fejleszt egy úgynevezett Disc2Digital rendszert, amely belső körökben Positron néven fut. A kiszivárgott információk szerint
a rendszer lehetővé tenné, hogy a játékosok egyszer hitelesítsék meglévő Xbox One vagy Xbox Series lemezes játékaikat, majd azokhoz digitális licencet kapjanak.
Ezután a játékot már lemez nélkül is használhatnák, miközben a licenc továbbra is a fizikai példányhoz kötődne, vagyis annak eladása vagy átadása esetén megszűnne a jogosultság.
Ez különösen érdekes fordulat annak fényében, hogy 2013-ban az Xbox One eredeti koncepcióját még éppen azért támadták hevesen a játékosok, mert kötelező online hitelesítést és digitális licenceket vezetett volna be. Akkor a Microsoft kénytelen volt visszakozni, miközben a Sony a fizikai játékok szabadságának hangsúlyozásával szerzett komoly piaci előnyt.
A videójáték-ipar egyik alappillére szűnhet meg teljesen
A videójáték-ipar több mint ötvenéves története során ugyan folyamatosan változott az adathordozó, maga a modell azonban lényegében változatlan maradt. A kazettákat felváltották a ROM-cartridge-ek, majd megjelentek a CD-k, később a DVD-k, végül a Blu-ray lemezek. A játékos mindig megvásárolt egy fizikai terméket, amelyet birtokolhatott, kölcsönadhatott, eladhatott vagy éppen évtizedekkel később újra elővehetett.
A Sony mostani döntése ezzel a hagyománnyal szakít. A digitális vásárlásnál ugyanis a felhasználó jellemzően nem magát a játékot szerzi meg, hanem egy felhasználási licencet, amelynek feltételeit a platform üzemeltetője szabja meg. Ez jogi és gazdasági értelemben is alapvetően más helyzetet teremt.
A digitális licencek egyik legtöbbet vitatott kérdése, hogy a vásárló valójában mit birtokol.
Egy lemezes játékot bármikor el lehet adni, el lehet cserélni vagy akár örökül lehet hagyni. Egy digitális licenc ezzel szemben rendszerint egy adott felhasználói fiókhoz kötődik, és annak használata teljes mértékben a platform működésétől függ.
Ha egy digitális áruházból később eltűnik egy játék, lejárnak a licencek, megszűnik egy szolgáltatás vagy problémák adódnak a felhasználói fiókkal, a hozzáférés is elveszhet. Ez a bizonytalanság évek óta komoly vita tárgya a videójáték-iparban, és most a Sony döntésével még hangsúlyosabbá vált.
A Sonynak jó, a boltoknak már kevésbé
A döntés mögött természetesen komoly üzleti döntés áll, ugyanis egy fizikai játék előállítása jelentős költségekkel jár. Maga a lemez, a tok, a borító, a nyomtatás, a csomagolás, a logisztika, a raktározás és a bolti értékesítés egyaránt csökkenti a kiadó nyereségét. Digitális értékesítésnél ezek a költségek gyakorlatilag eltűnnek.
A Sony számára így ugyanaz a teljes árú játék jóval magasabb haszonkulccsal értékesíthető, miközben a bevétel döntő része közvetlenül a vállalatnál marad.
A változás a fogyasztók számára is komoly következményekkel járhat. Jelenleg ugyanaz a játék egyszerre több kereskedőnél is megjelenik, amelyek folyamatos akciókkal próbálnak versenyezni egymással. A digitális modellben azonban lényegében egyetlen értékesítési csatorna marad: a PlayStation Store.
Ez jelentősen növelheti a Sony ármeghatározó szerepét, hiszen megszűnik a hagyományos boltok közötti közvetlen árverseny. Bár a digitális áruházban továbbra is várhatók akciók, azok ütemét és mértékét teljes egészében maga a platform tulajdonosa szabhatja meg.
Mi lesz így a PlayStation 6-tal?
A Sony ugyan egyetlen szóval sem említette a PlayStation 6-ot a bejelentésében, a mostani döntés mégis sokat elárulhat a következő konzolgenerációról. Mivel 2028 januárjától már nem jelennek meg új játékok lemezen, egyre valószínűbb, hogy a PlayStation 6 is ebben az időszakban érkezhet, és már eleve teljesen digitális ökoszisztémára épül majd. Ez azt is jelentené, hogy a konzolból nemcsak a beépített optikai meghajtó tűnhet el, hanem még opcionális lemezolvasó sem készül hozzá, vagyis a PlayStation történetében először teljesen megszűnhet a fizikai játékok támogatása.
Üzleti szempontból ez tovább növelheti a Sony nyereségét, hiszen
a játékértékesítés teljes egészében a PlayStation Store-on keresztül történne,
miközben megszűnne a használtpiac és a hagyományos kiskereskedelem árversenye is. A következő konzolgeneráció így várhatóan már nem csupán technológiai előrelépést jelent majd, hanem a videojáték-ipar üzleti modelljének egyik legnagyobb átalakulását is.
Több milliárd dolláros piac kerülhet veszélybe
A fizikai játékok eltűnése nem csupán a vásárlókat érinti. Az olyan kereskedelmi láncok, mint a GameStop vagy a CeX üzleti modelljének egyik legfontosabb eleme a használt játékok felvásárlása és újraértékesítése volt. Ezek a vállalatok évtizedeken át nem elsősorban az új játékokon, hanem a beszámításokon és a használtpiacon realizálták nyereségük jelentős részét. Ha a fizikai kiadások fokozatosan eltűnnek, ez az üzleti modell is alapjaiban változhat meg.
A digitális átállás nemcsak a kereskedelmet alakítja át, hanem a fejlesztőstúdiók helyzetét is. Ha minden értékesítés néhány digitális piactéren keresztül történik, a platformtulajdonosok – elsősorban a Sony, a Microsoft és a Valve – még erősebb pozícióba kerülhetnek. Ők dönthetnek arról, mely játékok kerülnek kiemelt helyre, milyen akciók jelennek meg, milyen ajánlórendszerek működnek, vagy milyen feltételekkel juthatnak el a fejlesztők a játékosokhoz. Ez hosszabb távon a teljes videójáték-ipar alkupozícióit átrendezheti.
Viszont, a Sony döntésének hatása túlmutathat magán a játékiparon:
ha az egyik legnagyobb konzolgyártó felhagy a fizikai játékok gyártásával, csökkenhet a Blu-ray lemezek előállításának volumene is. Ez drágábbá teheti a gyártást azoknak a szereplőknek is, amelyek egyelőre kitartanának a fizikai kiadások mellett.
A változás érintheti a csomagolóipart, a logisztikai szolgáltatókat, a raktárüzemeltetőket, sőt még a biztosítási és szállítmányozási piac egy részét is. A fizikai hordozók visszaszorulásával ezek az ágazatok is kénytelenek lesznek alkalmazkodni az új üzleti modellhez.
Valamint a fizikai kiadások megszűnése tovább növelheti a még létező dobozos játékok értékét. A retrojáték-piacon már ma is komoly összegekért cserélnek gazdát ritka Nintendo-, Sega- vagy első PlayStation-kiadások. Ha 2028 után valóban nem készülnek új fizikai PlayStation-játékok, a PS5 korszak utolsó lemezes kiadásai is keresett gyűjtői darabokká válhatnak. Ez egy teljesen új másodlagos piacot hozhat létre, miközben maga a hagyományos kiskereskedelmi modell fokozatosan eltűnik.
Az elmúlt napok fejleményei alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a videójáték-ipar legnagyobb szereplői egyáltalán nem dolgoznak a fizikai kiadások megmentésén: a Sony egyértelművé tette álláspontját, az Xbox a háttérben munkálkodik, a többiek pedig bőszen hallgatnak. A következő években így már nem az lesz a fő kérdés, hogy lesznek-e a fizikai videójátékok, hanem az, hogyan alakul át körülöttük egy több száz milliárd dolláros iparág teljes gazdasági modellje.
