Sok befektetőt megizzaszt, hogy az euróövezetben 2018 vége óta a legmagasabbra, 2 százalékra emelkedett az éves májusban, meghaladva az 1,9 százalékos piaci előrejelzést, és az áprilisi 1,6 százalékos növekedést. Az éves fogyasztói árindex vártnál nagyobb emelkedése elsősorban az energiaárak 13,1 százalékos emelkedésének eredménye, amely részben az alacsony tavalyi bázisadat miatt kimagasló – derült ki az Eurostat előzetes adataiból. A májusi adat ezzel meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) célját, hogy középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon az infláció.
Ugyanakkor az elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a májusi érték lesz a csúcs.
Előrejelzésük szerint az infláció a következő hónapokban megközelítheti a 2,5 százalékot is, a nyersanyagárak további emelkedése és a lassabban felépülő szolgáltatási szektor kínálatának kereslettel szembeni elmaradása miatt. Ez utóbbi esetében júniusban kezdődhet a jelentősebb árnövekedés, mivel több euróövezeti országban májusban még korlátozó intézkedések voltak érvényben. Emellett a tartós fogyasztási cikkek árai is emelkedésbe kezdtek:
májusban 0,7 százalékos volt a növekedés, az áprilisi 0,4 százalék után, amit elsősorban az ellátási láncok zavarai, és a növekvő kereslet okoznak.
Bert Colijn, az ING vezető közgazdásza szerint az idei növekedés után 2022-ben 1,5 százalékra mérséklődhet az infláció.
Az EKB várakozásai szerint is
magasabb lesz az árnövekedés a következő hónapokban a 2 százalékos célértéknél, de még a legkonzervatívabb monetáris döntéshozói is azt hangsúlyozzák, hogy a kiugró számok csupán átmenetiek lesznek, az infláció az év vége felé meredeken lassul, és még évekig jóval a célszám alatt marad, miként az az elmúlt évtizedben látható volt.
Noha a munkanélküliségi ráta az övezet legnagyobb gazdaságában, Németországban májusban 4,4 százalékra, tavaly júliusi szintre csökkent, és az egész övezetben csökkenő tendenciát mutat, azonban az árnövekedés mozgatói a jövő év elején kimerülnek, különösen azért, mert a bérnövekedés, amely a tartós infláció szükséges eleme, továbbra is vérszegény. A bank ezért valamennyi nyilatkozatában megerősíti, hogy nem tervezi laza monetáris politikája szigorítását legközelebbi, június 10-i kamatdöntő ülésén, és azt követően sem. Kiemeli, hogy az övezet gazdasági fellendülését egyelőre bizonytalannak látja, ezért a gazdaság élénkítését segítő kedvező hitelkörnyezet fenntartását tekinti elsődleges céljának. Ennek érdekében az EKB továbbra is ellensúlyozni fogja a kötvényhozamok növekedését, teljesen kihasználva a PEPP kötvényvásárlási program által adott lehetőségeket.
Fontos kiemelni azt is, hogy
a volatilis energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció a várakozásoknak megfelelően 0,9 százalék volt, ami csupán 0,2 százalékponttal magasabb az áprilisi értéknél, a jegybanki döntéshozók pedig ezeket az értékeket tekintik elsősorban irányadónak.
Az EKB monetáris politikájának ráadásul nincs is hatása a rövid távú ármozgásokra, ami újabb okot szolgáltat arra, hogy a bank tolerálja az idei hullámzásokat. Ez szintén megerősíti, hogy a bank politikája továbbra is rendkívül laza maradjon, még akkor is, ha egyes országokban, például Németországban az árak éves növekedése – a tegnap közölt előzetes adatok szerint – már most elérte a 2,5 százalékot, de elemzők szerint a következő hónapokban megközelítheti a 3 százalékot is. Így nem is csoda, hogy a konzervatívabb németek kritizálják leghangosabban az EKB laza politikáját.
