Súlyosabban érintette Békést a járvány második-harmadik hulláma, mint az első?
Összességében a megye gazdaságát a járvány súlyosabban érintette a magyar gazdaság egészéhez mérten. Az országos átlaghoz képest gazdasági teljesítménye jobban visszaesett az elmúlt évben, az ipar teljesítménye 7,6 százalékkal, az építőiparé 11 százalékkal, és a beruházások volumene is 11 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma csaknem a felére esett vissza. Az első hullám, az akkori kedvezőbb békési egészségügyi helyzet ellenére komoly gazdasági károkat okozott a megyében is, hiszen a korlátozások egyformán érintették a magyar vállalkozásokat. A második-harmadik hullám nem volt rombolóbb, de a gazdaság újraindítását késleltette, veszteségeinket növelte, egészségügyi helyzetünk romlott. Az elmúlt évben a megyében több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek, gazdasági leszakadásunk erősödött.
Látni a kilábalás jeleit?
A foglalkoztatásban érzékelhetők leginkább. A tavalyi második negyedévi mélypont után az gazdaság újraindításával fokozatosan javulnak a foglalkoztatási mutatóink, a munkanélküliségi rátánk már hat százalék körüli, foglalkoztatási rátánkat javítva további munkaerő-tartalékokat tudunk mozgósítani. A megye gazdasága idén már a növekedés jeleit mutatja, az építőipar megrendelései növekedtek, az új pénzügyi ciklus uniós gazdasági fejlesztési forrásai részben már a nyár elejétől elérhetőek lesznek.
A baranyai kamaraelnök figyelmeztetett: egyes határ menti megyék súlyosan lemaradhatnak. Ez Békésre is igaz?
A megyénk leszakadását a járvány okozta válság egyértelműen tovább erősítette. A mezőgazdaság súlya az országosénál nagyobb és jelentős, de a csapásokat nem tudta kompenzálni. Magyar tulajdonú élelmiszeriparunk kívánatos fejlesztése pedig hosszabb ideje napirenden van, minőségi előrelépésre, komoly és tartós állami támogatásra van szükség. A megye ipari súlya nagyon alacsony, az ország ipari termelésének mindössze 1,6 százalékát adja, Bács-Kiskun súlya például 7,5 százalék.
Jelentős ipari fejlesztésre lenne szükségünk, ehhez állami támogatású és irányítású, pozitív diszkriminációt alkalmazó felzárkóztatási programokra, akár önálló operatív programra, mert a megye magántőkeereje ehhez gyenge, és alacsony fizetőképes kereslettel párosul. Magyarország 2030-ig szóló kiemelt gazdasági célkitűzése a versenyképesség növelése a kedvezőtlen helyzetű térségek fejlesztése mellett. A 2021-2027-es fejlesztési ciklusra nyolc operatív programot fogadtak el, ezek között hátrányos helyzetű térségek fejlesztését célzó célirányos önálló operatív program nem lesz, de rövidesen meghirdetik a legnagyobb kerettel rendelkező Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (GINOP Plusz) első pályázatait. Ez minden térségnek új lendületet ad. Az állam – térségi felzárkózást biztosító – egyedi szerepvállalásához jelentős források állnak rendelkezésre, a jövőben ennek Békés megye nyertese lehet.
Mit remélnek az EU kilábalási alapjából hamarosan meginduló pénzektől?
Magyarország a most induló fejlesztési ciklusban – a hitellehetőséget is figyelembe véve – az eddigieknél sokkal több, mintegy 51,6 milliárd eurónyi forrással számolhat. Az EU kilábalási alapból Magyarország 16-17 milliárd eurót tervez lehívni, a kifizetések öt év alatt történnek, ennek egyharmada a terv szerint a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő programokat szolgálna. Az eddigi magyar nyilatkozatok az alapból egészségipari fejlesztéseket valószínűsítenek. Ez a fejlesztési irány kevésbé fogja érinteni a megyei fejlesztéseket.
Maradtak el beruházások?
A megyében jelentősebb beruházás nem maradt el, új beruházások indulása most a tét, a megye megközelítését biztosító beruházások alakulása biztatónak ígérkezik a tőkevonzó képesség javulása érdekében. A megyei hadiipari fejlesztési irány és az ahhoz kapcsolódó képzés mindenképpen új, és vannak súllyal bíró ágazatok, amik a járvány ideje alatt is jól teljesítettek, például a nyomda- és csomagolóanyag iparágak. Uniós szinten már dobogós helyen vagyunk a 27,5 százalékos beruházási rátával, ezen belül az állami beruházási ráta 6,5 százalék.
Elégedett a bérek alakulásával?
A megyei munkabérek alakulásával lehetünk a legkevésbé elégedettek, nagy a lemaradásunk. Az országostól a megyei nettó átlagkereset havi 74 ezer forinttal marad el.
