Nőtt az öntözésre engedélyezett terület

A vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága 178,2 ezer hektár, ennek háromnegyede az Alföldön található. Jász-Nagykun-Szolnok 35,1 ezer és Békés megye 31 ezer hektáros, vízjogilag engedélyezett öntözhető területe önmagában is csak kismértékben maradt el az Alföldön kívüli öt régió teljes, legálisan öntözhető területétől, amely 43,4 ezer hektár – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójában. A beérkezett adatok szerint 2020-ban az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 530,6 millió köbméter volt Magyarországon, ennek közel a háromnegyede szintén az Alföldön található.

Tavaly a gazdálkodók 77,3 ezer hektáron 87,5 millió köbméter vizet öntöztek ki, ami viszont elmarad a 2019-estől, amikor 76,3 ezer hektáron 131 millió köbméter vizet használtak öntözésre. A megöntözött terület 80,4 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 85 százaléka jutott. A további öt régióban 1839–5241 hektárnyi területen öntöztek, átlagosan 2,6 millió köbméter vizet felhasználva. Az adatgyűjtés szerint Közép-Magyarországon a termelők által művelésbe vont területek több mint harmadát, a Dél-Alföldön közel negyedét öntözték a gazdálkodók, míg a Közép-Dunántúlon a megművelt területek alig több mint 2 százalékán használták ki ezt a lehetőséget. Az országos átlag 15,1 százalék volt tavaly. Az AKI szerint az engedélyezett területekhez viszonyítva kedvezőbb a kép, mivel öt régióban az engedélyezett terület több mint 40 százalékán öntöztek, itt a régiók között sereghajtóként Közép-Magyarország végzett, ahol a beküldött adatok szerint az engedélyezett terület negyedét sem érte el a megöntözött terület aránya.

Az AKI felidézte, hogy tavaly aszályos időszakok és heves záporok egyaránt előfordultak Magyarországon. Az országos évi csapadékmennyiség 2020-ban 615 milliméter volt, 16 milliméterrel kevesebb, mint az előző évben. Tavaly ugyanakkor két hónap is – a június és az október – nagyon csapadékos volt, a legszárazabb a január, az április és a november volt, ekkor több mint 50 százalékkal maradt el a havi csapadékmennyiség a sokéves átlagtól. A május is nagyon száraz volt, és mivel ez az időszak a tavaszi vetések ideje, ez nem volt jó hatással a növénytermesztésre.

A kialakult helyzet hatására a kormány lehetővé tette a rendkívüli öntözésivíz-használatot április 20-tól szeptember 5-ig, amikor ez csak tartósan vízhiányos időszakban áll a gazdálkodók rendelkezésére. A termelők bejelentései alapján közvetlenül felszíni vízből legfeljebb egy hónapig (maximum 120 milliméter/hektár vízmennyiséggel) és 100 hektárnál kisebb területen történhet így az öntözés. A tartósan vízhiá­nyos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ami nagy segítség a termelőknek, például a kelesztő öntözésnél. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint 2020-ban a kihirdetett időszakra 1974 hektárra és 1531,8 ezer köbméterre érkezett rendkívüli vízigény, amelyből 281,9 ezer köbméternyit vettek igénybe a termelők a vízszolgáltatók közreműködésével.

Az öntözött terület közel kilenctizedét 2020-ban felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, és csupán 10,8 százalékát felszín alattival. Az öntözővíz eredete szerint mindössze 201 hektáron használtak parti szűrésű vizet, ez 2019-hez képest a felére csökkent. A parti szűrésű víz 84,6 százalékát az Alföldön öntözték ki.

A beérkezett adatok szerint esőztető öntözőberendezéssel biztosították a vizet a területek 88,5 százalékán, több mint 49 ezer hektáron. Ezen belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés (62,6 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést a területek 18 százalékán, körforgósat pedig a 11 százalékán használtak a termelők. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1 százalékán használtak 2020-ban.