Öt helyezést javítva a 42. helyen végzett Magyarország az IMD nemzetközi versenyképességi rangsorban – derült ki az intézet jelentéséből. Varga Mihály pénzügyminiszter a friss elemzésre reagálva elmondta:
a visegrádiak közül csak Csehország előzi meg Magyarországot, és a bővebb régióban is jó a hazai helyezés.
Három területen volt jelentős előrelépés: az adórendszer, a beruházások és a helyzetének javulása terén. A beruházások listáján 30, az adózásén 12, a munkaerőpiacin és a foglalkoztatásin 7-7 helyet javított a magyar gazdaság. A Világgazdaság kérdésére a miniszter rámutatott: közmű-engedélyeztetés határideje már most sokkal rövidebb, mint korábban, de van lehetőség további lefaragásra.
A válság kellős közepén keveset érnek a versenyképességi rangsorok, a következő egy-két év elemzéseiből derülhet majd ki, hogy sikerült-e tartósan javítani a helyezésen
– mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A rangsorban öt hely javítása jó eredmény, de a 64 országból 42. helyen állunk, vagyis van tere a fejlődésnek.
A legjobb teljesítményt a gazdasági mutatókban érte el Magyarország, ami a válság elleni hatékony intézkedéseknek köszönhető. Nem egyoldalú a javulás, ugyanakkor a dominálja. Az elemző hangsúlyozta: tavaly nem volt drasztikus versenyképességjavító intézkedés, de a kényszerdigitalizáció javíthatott a magyar helyzeten.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG
A közművekhez jutás az egyik legnagyobb korlátozó tényező a Magyarországon beruházó cégeknek, és bár volt javulás, további lépésekre lenne szükség. Virovácz Péter hozzáfűzte: egy zöldmezős fejlesztésnél 1-1,5 évbe is telhet a közművesítés, ami eltántoríthat befektetőket, a cégalapítás és az építkezés viszont könnyű Magyarországon.
Egyre több olyan vállalatra van szükség, amely jelen van a visegrádi országok mindegyikében és versenyképes termékeket exportál
– mutatott rá Sass Magdolna, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.
Sok cseh vállalat terjeszkedik külföldre, sőt van, amely Kínában nyújt pénzügyi szolgáltatást. Hasonló lépésekre lenne szükség a magyar cégeknél is. Wisniewski Anna, a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatója aláhúzta: a V4-ek elsősorban a tudás fejlesztésével léphet előrébb a következő években. Lengyelország és Magyarország között nincs megfelelő közúti, vasúti összeköttetés, ezért a két ország termékei nehezen cserélhetnek gazdát. Wisniewski Anna hangsúlyozta:
Magyarország számára óriási lehetőség a lengyel piac, mivel nagy a vásárlóerő, viszont a kihasználásához versenyképes termékre van szükség.
Szilágyiné Bátorfi Edit, a Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet:
a visegrádi térség 86 százaléka szélessávú internettel lefedett, ami sokkal jobb, mint más európai térségekben.
A közlekedést fejleszteni kell, az út a mostani Krakkó-Budapest vonattal 12 óra, ez egy versenykerékpárosnak 10 óra. Az ügyvezető igazgató hozzátette: az egyetemek besorolása miatt választanak a térségben nyugati egyetemeket az Erasmus félév során, magasan jegyzett felsőoktatási intézményekkel a visegrádi országok is vonzóak lehetnének.
A kihívásokra figyelmeztet az IMD
Az elsőszámú kihívást még az idén is a koronavírus, illetve a járvány utóhatásai jelentik – olvasható az IMD elemzésében. Az burjánzása is probléma. A munkaerő strukturális váltásával javulhat a foglalkoztathatóság. Fontos lenne, hogy a jelenlegi autóipari kapacitások megtalálják a helyüket az e-mobilitásban. A jelentés szerint a közfinanszírozásra a koronavírus mellett a 2022-es választások is nyomást helyezhetnek.
