Egy agyonbonyolított, jóváírásokkal, speciális adókulcsú jövedelmekkel terhelt rendszerhez képest jóval egyszerűbb az alacsony, egykulcsos – mondta a VG-nek Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst and Young Ügyvédi Iroda szakértője. A szakember szerint
az egységes 15 százalékos adókulcs nagyban hozzájárult a jövedelmek fehéredéséhez.
Az egyszerűsödésnek köszönhetően ma már nem kell bajlódnia sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak az adóbevallással, pár perc alatt végezni lehet vele, ráadásul az e-szja rendkívül jól sikerült platform.
A többkulcsos adórendszer még nem jelent automatikusan adóemelést. Ha a legmagasabb kulcs 15 százalékos lesz, akkor az az alacsonyabb jövedelműek számára adócsökkentést jelentene. Természetesen ennek ellenkezője is igaz, ha a legalacsonyabb adókulcs lesz a meglévő 15 százalék, akkor ez az adónövelés eszközéül is szolgálhat – mondta lapunknak Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A szakember szerint a több kulcs melletti érv, hogy ha valakinek csak akkora bevétele van, amekkora a megélhetéséhez elég, abból bármilyen kis adót is nehezebb megfizetnie. Az viszont már ellene szól, hogy minél magasabb adót kell valakinek fizetnie a jövedelmei után, annál inkább megnő a motivációja a fizetendő csökkentésére. Emiatt az egykulcsos adórendszer mögött biztosan voltak az adófizetési hajlandósággal kapcsolatos szempontok is – mutatott rá az adószakértő.
Bajusz Dániel emlékeztetett, hogy Magyarországon utoljára 2010-ben volt többkulcsos rendszer, akkor a magánszemélyeknek ötmillió forintos adóalapig 17 százalékot, ennél nagyobb éves összjövedelem esetén pedig 32 százalékot kellett leróniuk. Mivel a szisztémához tartozott még az úgynevezett szuperbruttósítás, az adóalapba tartoztak a foglalkoztatót terhelő járulékok is, így lényegében azt 1,27-dal meg kellett szorozni. Emiatt az alsó kulcsba tartozó adófizetők lényegében 21,59 százalékos adókulccsal, a felső kulcsba tartozók pedig 40,64 százalékos kulccsal számolhattak.
A rendszert kiegészítette még az adójóváírás intézménye, azaz az alacsonyabb jövedelmű adóalanyok munkából származó jövedelmét egy meghatározott szintig mentesítette a jogalkotó az adófizetés alól. Ez azonban gátjává vált a munkabérek növekedésének, hiszen a bővüléssel ez az adójóváírás elveszhetett, és a munkavállaló nettó szinten nem járt jól
– mutatott rá Bajusz Dániel. Mint mondta, ezért ki is vezették 2012-ben. A szociális hozzájárulási adó jelenleg alkalmazott ütemes csökkentése viszont segíti a munkabér növekedését, amit az átlagkeresetek elmúlt tíz évben tapasztalt meredek emelkedése is jelez.
Czoboly Gergely szerint az egykulcsos adó bevezetése mögött a tőkefelhalmozás ösztönzése is meghúzódott.
Fontos gazdaságpolitikai szempont, hogy a potenciális befektetésekhez szükséges tőke felhalmozódhasson, hogy abból utána hazai vállalkozások lehessenek. Ezek teremtik meg ugyanis a munkahelyek jelentős részét és azt a profitot, amely újabb befektetésekhez vezethet
– fejtette ki. Bajusz Dániel szerint befektetési és munkahely-teremtési szempontból sem közömbös, hogy mennyire bonyolult az adórendszer. E tekintetben Magyarország sokat lépett előre: az OECD-országok 2020 végi Tax Competitiveness listája szerint a 14. legversenyképesebb adórendszert működteti, ami az elmúlt tíz év legjobb eredménye.
