A szépségiparban is elkezdődött a vendégforgalom növekedése az elmúlt hetekben, de a legtöbb szolgáltatónál még így sem éri el a járvány előtti időszak forgalmának 50 százalékát – mondta a VG-nek Stuhl Andrea, az Első Magyar Minősített Szépségipari Szakemberek Egyesületének alelnöke. Hozzátette, a tendencia ugyan biztató,

egy esetleges negyedik járványhullám azonban ismét lenullázhatja a szolgáltatók forgalmát.

Nagyjából 10-15 százalékkal többet költenek a szépségszalonokban a vendégek, mint másfél évvel ezelőtt. Ez azonban főként annak tudható be, hogy a kozmetikusok új szolgáltatásokat és új eljárásokat honosítottak meg, innovációval próbálnak még szélesebb vendégkört vonzani. A szakember elmondása szerint megsokszorozódott az elérhető gyakorlati képzések száma is, amelyek elsősorban a szalonmunkára fókuszálnak, hogy az ágazat dolgozói minél hamarabb pénzre válthassák friss tudásukat.

A járvány ugyan az egész szépségipart negatívan érintette, a legnagyobb visszaesést azonban a masszőrök és a kozmetikusok szenvedték el,

az utóbbiak esetében viszont – éppen a sok újdonság miatt – mára jelentősen megugrott a kereslet, amely azonban továbbra is jóval elmarad a korábbi, járvány előtti évekétől.

A járvány rávilágított a szektor vállalkozóinak hiányosságaira is, a legtöbbjük ugyanis nem rendelkezett sem tartalékkal, sem pénzügyi tervvel, és ez nagyban nehezítette a talpon maradást.

A járvány hatására sok szépségipari szolgáltató felismerte, hogy szükség van vállalkozói ismeretek megszerzésére, és paradigmaváltásra is, mert megváltozott a piaci helyzet, mások lettek a fogyasztói elvárások, és már nem lehet visszaállni a járvány előtti működésre

– emelte ki Stuhl Andrea. A szépségipari szolgáltatóknak minden állami segítségre szükségük volt az elmúlt időszakban, sok katás vállalkozó élt a járulékok elengedésével, akiknek voltak alkalmazottaik, a bértámogatást is igénybe vették, valamint az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatását is sokan igénybe vették – tette hozzá. A szakember elmondása szerint ez utóbbi lehetőségtől sok masszőr elesett, mert csak azok voltak rá jogosultak, akik fürdővel állnak szerződésben, a szalonban dolgozók nem. 

A szépségipari vállalkozásoknak nagyjából a 10 százaléka nem élte túl a járványt. A legrosszabb helyzetbe azok kerültek, akik a turizmusra, a külföldi vendégekre építették a tevékenységüket.