A közlemény szerint a Magyar Divat & Design Ügynökség elsődleges célja és feladata, a hazai divat- és dizájnipar átfogó megújítása, valamint az iparágban tevékenykedő hazai és nemzetközi szereplők közötti hatékony szakmai koordináció biztosítása. A célok megvalósítása érdekében az ügynökség egy átfogó stratégiai munkaanyagot dolgozott ki, amely idén a kormány által elfogadott hivatalos divatipari stratégiává lépett elő.
A piackutatáson, az iparági szereplőket is érintő kvalitatív interjúkon, kvantitatív kutatáson és nemzetközi szakértői elemzéseken alapuló stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fellendítését, és kiemelt célja az iparág nemzetközi versenyképességének megerősítése.
Ezek a fő pillérek:
Az MDDÜ közleményében hangsúlyozta, hogy az ágazat fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is indokolt. A divatipar a szélesebb értelemben vett kreatívipar egyik fontos ága, amelynek jelentősége nemzetközi szinten ugrásszerűen növekedett az elmúlt évtizedek során a benne rejlő közvetlen és közvetett gazdasági lehetőségeknek köszönhetően. A kommüniké az ruházati exportjának éves átlagos növekedését 6,2 százalékra becsülték 2013 és 2018 között. A divat- és dizájnipar 2021-2027-ben az új lendülettel induló európai "reindusztrializáció" egyik vezető ágazata lehet – tették hozzá.
A közlemény szerint szerint Magyarország számos divat- és dizájnipari beruházás célpontja, haszonélvezője lehet, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emeléséhez. Kitértek arra is, a textil- és ruházati ipar exportorientált ágazat: 2019-ben a szektor teljes bevételének 81 százaléka exportból származott. A ruházati termékek gyártása esetén a legnagyobb a belföldi piac súlya.
A belföldi árbevétel körülbelül 45 százalékkal, az árbevétel pedig 76 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. Az MDDÜ 2020-ban végzett kérdőíves felmérése alapján közel 3000-re becsülhető az aktív exportáló vállalkozások száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a divatiparban foglalkoztatottak száma 2017-ben 73 591 volt, ami 64 793 teljes munkaidős alkalmazottnak felel meg, ez az összes hazai vállalkozás által foglalkoztatottak körülbelül 2,9 százaléka. Az MDDÜ a divatipari stratégia kidolgozása érdekében azonosította a főbb kihívásokat, amelyek jelenleg a ruházati iparágak versenyképességének gátját képezik. Ezek között megemlítették az erős nemzetközi kitettséget, az exportorientáltságot, a fejlesztési forráshiányt, valamint ezen kihívások felerősödését a járvány okozta gazdasági helyzetben.
A szektor rendkívüli adottságai, valamint a gazdasági válság okozta új kihívások együttesen indokolják a divat- és dizájnipar kiemelt kezelését, amivel elérhető a magyar kkv-k versenyhátrányának csökkentése, valamint a hazai kapacitások megőrzése, és ezzel egyidejűleg a válságban keletkező, ugyanakkor beruházást igénylő lehetőségek minél gyorsabb kihasználása is. A Nemzeti divatipari stratégia megvalósításával szeretnénk további lehetőséget teremteni a fejlődésre az ágazat szereplői számára
– ismertette Bata-Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatója.
