A járvány felerősítette a nyaralók iránti évek óta tartó keresletnövekedést, az üdülőövezetek annyira kedveltek lettek, hogy tavaly 20-25 százalékkal több ingatlant értékesítettek, és az áremelkedés helyenként elérte a 30 százalékot, összegezte a piaci szegmens tavalyi változásait az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Soóki-Tóth Gábor elmondta, a járványhelyzet hatására megnövekedett az érdeklődés a nyaralók és üdülőingatlanok iránt. Az előzetes adatok alapján tavaly majdnem 7 ezer nyaraló cserélt gazdát, ami már most 20 százalékkal több, mint a 2019-ben, de a végleges szám akár 25 százalékkal is meghaladhatja az előző évi értéket.
Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok száma alapján semmi nem utal arra, hogy ebben az évben megtört volna ez a lendület
– mutatta be az idei tendencia alakulását az elemzési vezető, aki szerint a járványhelyzet érezhető változásokat generált az üdülőingatlanok piacán, hiszen a távmunka és a távoktatás bevezetésével komoly igény mutatkozott arra, hogy a családok több időt töltsenek nyaralójukban.
A balatoni ingatlanok az erős kereslet nyomán nagyot drágultak idén, az érdeklődés akkora, hogy az áremelkedés már nem csak a part menti települések sajátja. A drágulás mértéke mindenhol meghaladta a 10 százalékot, de nem ritka a 30 százalékot felülmúló árnövekedés sem; ez különösen azokra a területekre jellemző, amelyek eddig alacsonyabb árfekvésűek voltak.
Ezzel együtt hatalmas különbségek alakultak ki a négyzetméterárakban;
200 ezertől 1 millió forintig váltakozik a négyzetméterár a fővárostól és a tótól való távolság függvényében.
A Balatonfüredi és Balatonalmádi járás településeinek átlagos négyzetméterára a legmagasabb, ahol 600 ezer forintot meghaladó négyzetméterárak a jellemzőek.
Bár a déli parton a településekre jellemző átlagár sehol nem ment félmillió forint fölé, a tóhoz közelebbi részeken (Siófokon, Zamárdiban, sőt még Szántódon is) bőven 600 ezer forint feletti fajlagos árat kell fizetni. Idén eddig Balatonmáriafürdő térsége volt a legolcsóbb, ahol még akadtak négyzetméterenként 300 ezer forint alatt értékesített ingatlanok is.
Ezt az árszintet azonban lehagyta a Balaton-felvidék festői vidéke, amely bár a tótól távolabb helyezkedik el, a csendet és kilátást mégis sokra értékelik a Badacsony közeli településeken: Kővágóörs, Balatonederics térségében átlag 300-400 ezer forintos fajlagos áron kötött adás-vételek voltak jellemzők idén. Hasonló fajlagos árszint volt megfigyelhető a Velencei-tónál is, amely Balaton térségéhez képest kisebb mértékben drágult.
Ellenben nagyot drágult az eddig olcsónak számító Tisza-tó:
igaz, a 40 százalékos áremelkedés dacára még mindig kedvezőbb árazású a térség, egy négyzetméterre vetítve átlagosan 145 ezer forintért lehetett nyaralót vásárolni, ami a balatoni árak harmada. Abádszalókon és Tiszafüreden jellemzően e feletti átlagár az irányadó, míg a kisebb településeken ennél kevesebb összeg a mértékadó.
Soóki-Tóth Gábor szerint a trend nem változik meg idén, ám a piac némileg korrigálni fog:
Várhatóan idén kitart a nyaralók iránti lelkesedés, a tranzakciószámok akár a tavalyi évet is túlszárnyalhatják, amely az árak emelkedésével jár. A növekedés mértékében azonban már most is trendváltozás figyelhető meg: az eddigi drága térségek áremelkedési üteme lassult, a jövőben pedig egyre többen keresik majd az olcsóbb, csendesebb térségek nyaralóit.
