Megugrott a bruttó hazai termék az idei év második negyedében a VG elemzői konszenzusának várakozása szerint, és már látszik a kilábalás az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az idei első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai azt mutatják, hogy
2,1 százalékos volt a visszaesés, a lapunknak nyilatkozó elemzők most azt várják, hogy a második negyedévben viszont legalább 17 százalékos lehetett a éves alapon mért növekedése. Negyedéves szinten is számottevő, 2 százalékos emelkedést várnak.
Az elemzők az idei éves GDP-várakozásukon is javítottak. Az első negyedéves adatok után még 4,7 százalék körüli eredményt jósoltak a konszenzus szerint, most viszont már 6,2 százalékos GDP-t prognosztizálnak. Rontottak viszont a 2022-es előrejelzésükön: 5 százalék helyett a mostani konszenzus szerint már csak 4,8 százalékra saccolják a GDP-növekedést a szakértők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kedvező, két számjegyű bővülést vár a második negyedévre, 2021-re 6,2, jövőre 5,5, 2023-ra pedig 3,5 százalékos gazdasági növekedést jósol. A pénzügyminisztérium is 5-6 százalék körüli növekedést prognosztizál az idei évre, jövőre pedig 5 százalék felettit.
A második negyedéves, éves alapú, két számjegyű növekedés nem kérdés – ez az alacsony bázisból következik. Ennél tehát sokkal érdekesebb lesz most a negyedéves alapú növekedés, ez mutathatja a gazdaság dinamikáját – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Egyes ágazatokban, például a turizmusban a teljesítmény még érdemben elmaradhatott a vírus előttitől, míg más ágazatokban már meghaladhatta azt – ilyen például az ipar.
Az év egészében a növekedés dinamikus, de a nagyságát nagyban befolyásolhatják az esetleges újabb korlátozó intézkedések, amelyeknél fontos figyelembe venni a hosszú távú következményeket is.
A kormányzat expanzív gazdaságpolitikája ugyanakkor segíti a növekedést és a korábbi gazdasági teljesítmény mielőbbi elérését.
Az áprilisban elkezdődött, fokozatos gazdasági újranyitás várhatóan nagymértékben megemelhette a gazdaság teljesítményét – így látja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Tetemes negyedéves növekedést mutathat fel a szolgáltató szektor, és mellette várhatóan továbbra is az ipar marad a gazdaság húzóágazata. Kétszázalékos negyedéves növekedéssel, 2021 második negyedében a GDP szintje már elérheti a válság előttit, vagyis lényegében másfél év alatt kilábalhat a válságból Magyarország.
A korlátozások tavaszi, fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az ipari termelés az első negyedéves, 3,9 százalékos éves növekedésről mintegy 40 százalékra pattant fel, ami érdemben hozzájárul a GDP robusztus növekedéséhez. Az építőipar az első negyedévi 2 százalékos csökkenés után 13 százalék körüli növekedésre váltott, hatalmasat javított a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatás, amit a repülőtéri utasforgalom alakulása is tükröz. A következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számíthatunk, amit a helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat – tette hozzá.
A korlátozások fokozatos feloldásával megkezdődött a második negyedévben a gazdaság helyreállása, a kereslet élénkülése – vélekedett Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. Szerinte az idei második negyedév kiugró gazdasági növekedéséhez az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor egyaránt pozitívan, míg a mezőgazdaság semlegesen járulhatott hozzá.
Az élmezőnyben Magyarország
A várható 17 százalék körüli felpattanással a magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyéhez tartozik. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban ennél is nagyobb lehetett az emelkedés, ám a régióban egyedül Románia tudta megközelíteni a magyar gazdaság növekedését, Lengyelország, Csehország és összességében az eurózóna is elmarad a magyar eredménytől. Pozitív fejlemény, hogy a lengyel már 0,5 százalékkal jobb, mint a járvány előtti időszakban, míg a német eredmények még elmaradnak a két évvel ezelőttiektől.
