BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Vidéken épít hídfőállást a hazai hadiipar

Újabb hadiipari üzemek jöhetnek létre Magyarországon. Kaposváron gumikerekes járművet, Várpalotán robbanószert, Gödöllő környékén műholdat, Nyírteleken radarokat gyártanának.

Gyula (Airbus helikopter), Kiskunfélegyháza (kézifegyverek) és Zalaegerszeg (Lynx gyalogsági harci jármű) után Kaposváron, Várpalotán, Nyírtelken és Gödöllő térségében is épülhet hadiipari gyár. A kormányzati elképzelések Kaposvár és Várpalota esetében a legkiforrottabbak: az előbbi város a szárazföldi járműképesség újabb bázisa lehet, az utóbbiban pedig robbanóanyaggyár és nagy kaliberű lőszert gyártó üzem létesülhet. A várpalotai fejlesztési terveket a kabinet a hetekben jóváhagyta, a Veol tudósítása szerint Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos tájékoztatta is a helyi képviselő-testületet a beruházások állapotáról.

A kivitelezés a jelenlegi menetrend szerint az ősszel, legkésőbb 2022 tavaszán kezdődhet meg.

A várpalotai helyszín mellett több érv is szól: a térségben hagyománya van a lőporgyártásnak, a Veszprémi Egyetemen kapcsolódó képzések folynak, továbbá a terület alkalmas a lőszerek kipróbálására, mivel egy egybefüggő, több mint ötven kilométer hosszú lőtérrel is rendelkezik.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Kaposvár Zalaegerszeghez zárkózhat fel. A Zala megyei székhelyre lánctalpasok gyártását telepítik – a legutóbbi tájékoztatás szerint az üzem jövőre készül el, a termelés 2023-ban indulhat –, a Somogy megyei központban pedig 30-50 milliárd forintos beruházással gumikerekes járműveket gyártanának már az ősztől, induláskor mintegy 300 dolgozóval. Szó van külföldi harcjárművek modernizálásáról is.

Ez különösen gazdaságos megoldás lehet, mert ökölszabály, hogy a hadiipari eszközök és a harcjárművek javítására és karbantartására az életciklusuk alatt körülbelül ugyanannyit kell költeni, mint amennyibe a megvásárlásuk került.

A kaposvári projekt fontos szereplője a BM Heros, amely speciális járműveket gyárt – például mentő- és tűzoltóautót –, és elő tud állítani harci feladatokra szánt teherautót és más páncélozott járműveket is. A magyar hadsereg vásárolt Gidrán török fejlesztésű járművet is, amelyről Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának júniusi ülésén azt mondta, hogy a gyártását Magyarországra szeretnék hozni. Az erről folyó tárgyalások a nyár végéig befejeződhetnek.

A kormány vizsgálja a rádiós, műhold-kommunikációs rendszerek fejlesztésének és gyártásának a lehetőségét is Gödöllő környéki bázissal, mert ott több olyan magyarországi cég is működik, amely ezen a területen kifejezetten jól pozicionálta magát. Ehhez kapcsolódva a Nyírségben, Nyírtelek környékén lokátorrendszereket gyártó és üzemeltető egységek jöhetnek létre. Még tart ennek a lehetőségnek az elemzése, hogy kiderüljön, milyen egyéb üzleti lehetőséget kínál a szegmens azon a volumenen túl, amelyet a magyar hadsereg modernizációja felszív. Vannak elektronikai fejlesztési területek is, például a radarberendezéseknél. A Magyar Honvédség több kapcsolódó beszerzést visz. A fókuszban az áll, hogy Magyarországon radar- és egyéb szenzortechnológiákat lehessen gyártani.

Fontos szempont a vidéki hadiipari megteremtésében, hogy az iparpolitika részeként egyfajta területfejlesztés is érvényesüljön. Nem véletlen tehát, hogy a kormány az ipar szempontjából inkább fehér foltnak számító dél-magyarországi régiót próbálja helyzetbe hozni a védelmi ipari infrastruktúra bővítésével és a haderőreform végrehajtásával.

Kapcsolódó cikkek