Április óta töretlenül nő a foglalkoztatottak száma Magyarországon, júliusban már 4,704 millióan dolgoztak a KSH tájékoztatása szerint, többen, mint a koronavírus-válság begyűrűzése előtt. Tavaly áprilisban, az országos lezárások idején a foglalkoztattak száma 4,523 millió volt, azóta csaknem 181 ezer új munkahely jött létre. 

Idén nyárra a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit, és elérte a 73,3 százalékot, ilyen magas értéket még a járvány előtt sem láttunk.

Fotó: Vémi Zoltán / VG

Gyakorlatilag minden foglalkoztatási csúcs megdőlt az elmúlt hónapokban: az elsődleges munkaerőpiacon (közfoglalkoztatottak és külföldön dolgozó munkavállalók nélkül) május és július között 4,476 millióan dolgoztak, 50 ezerrel többen, mint 2019 azonos időszakában.

Ezzel párhuzamosan a külföldön munkát vállaló magyarok száma 35 ezerrel még mindig kevesebb, mint az említett bázisidőszakban, ahogy a közmunkaprogramokban részt vevő 87 ezer fő is elmarad a két évvel korábbi értékektől, ráadásul tavaly év eleje óta stabilan 100 ezer fő alatt alatt található.

Szintén a munkaerőpiac helyreállását mutatja, hogy május és július között historikus mélypontra süllyedt Magyarországon a nem dolgozók száma, a 2,709 millió fő több mint 50 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es foglalkoztatási csúcs idején. 

Az adat már csak azért is érdekes, mert a KSH az inaktívak mellett a munkanélkülieket is a nem dolgozók közé sorolja, akik még mindig mintegy 50 ezerrel többen vannak, mint a járvány előtt. Az inaktívak számának ilyen drasztikus csökkenését részben magyarázhatják csak demográfiai okok, ugyanakkor összefüggésben lehet a női foglalkoztatás felfutásával is, amely a nyáron szintén rekordot döntött.

Fotó: VG

Valószínűsíthető, hogy a koronavírus-járvány hatására elterjedt atipikus munkavégzési formáknak köszönhetően egyre több nő tudott visszatérni a munkaerőpiacra. Bár tavaly tavasz óta felére csökkent, a munkavállalók 8 százaléka ugyanis még mindig otthonról dolgozik, négyszer többen, mint a járvány előtt. Ezzel együtt a nők körében még mindig jóval alacsonyabb volt a foglalkoztatottsági ráta (68,4 százalék), mint a férfiaknál (78,2).

Az üres álláshelyek száma szintén a válság előtti szinten volt a nyár elején. Júniusban 75 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, ebből a versenyszféra 49 ezret tett ki, ez csak kevéssel marad el a 2019-es számoktól.

A megyék közül a legtöbb munkanélküli Nógrádi megyében volt (11,7 százalék), a legkevesebb pedig Győr-Moson-Sopron megyében (1,2). A potenciális munkaerő-tartalék is a rosszabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező régiókban volt magasabb: Észak-Magyarországon 7,3, Észak-Alföldön 7,6 százalék. A legkevesebb hadra fogható munkaerő pedig Nyugat-Dunántúlon volt (2,8 százalék). Ugyanakkor minden régióban csökkent a potenciális munkaerő-tartalék az elmúlt egy évben.

Fotó: VG

A számfejtett bruttó keresettömeg 2021 júniusában jelentősen, 12,1 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, az első hullám járványintézkedéseinek munkaerőpiaci hatásaival összefüggésben. A ledolgozott munkaórák ugyanilyen mértékben bővültek.