Legfrissebb előrejelzésében felfelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8, míg 2022-re 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.

Fotó: KonczGyorgy

A kutatóintézet  negyedéves makrogazdasági előrejelzésében rámutatott arra, hogy a második negyedévet a várakozásokat meghaladó, éves alapon 17,9, míg negyedéves alapon 2,7 százalékos gazdasági bővülés jellemezte, így a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet. 

Vagyis a gazdaság egészét tekintve kilábalt a válságból, bár ez nem igaz minden egyes ágazatra.

Londoni makrogazdasági elemzők korábbi előrejelzése szerint is elérheti a 7 százalékot a magyar gazdaság idei egész éves növekedési üteme.

A prognózis szerint a háztartások fogyasztási kiadásai az idén 5,2, jövőre pedig 5,3 százalékkal emelkedhetnek. A növekedésben mindkét évben szerepet játszhat, hogy a megelőző évi korlátozások alacsonyabb bázist jelentenek, de a gazdaság újraindulásával a háztartások jövedelmi helyzete is javul, ami lehetővé teszi a fogyasztás további bővülését.

A korlátozások enyhítésével a munkavállalóikat korábban elbocsátó vállalkozások ismét toborzásba kezdtek, aminek eredményeként a munkanélküliségi ráta az idén várhatóan 4,0, jövőre pedig 3,6 százalékig csökken, és egyre több ágazatban újra megjelenik a munkaerőhiány. A munkaerőhiány nyomán a bérek ismét dinamikus növekedésnek indulhatnak, ennek mértéke jövőre átlagosan 10,6 százalék lehet az idei 8,4 százalékot követően, ám ezt a minimálbérről szóló döntés még érdemben befolyásolja.

A beruházások volumene 2021-ben mintegy tizedével, 9,9 százalékkal, 2022-ben pedig 5,4-del bővülhet, amihez az alacsony bázis mellett a kedvezményes hitelprogramok, illetve a közös uniós hitelfelvétel forrásai járulhatnak hozzá.

A tavalyi visszaesés után a külkereskedelem is növekvő pályára állt, bár a nemzetközi turizmus még jelentősen elmarad korábbi szintjétől, ami megjelenik a szolgáltatások külkereskedelmében is.

A Századvég Gazdaságkutató szakértőinek várakozása szerint az 2021-ben 11,9, míg 2022-ben 6,6 százalékkal bővülhet, miközben az volumennövekedése rendre 9,0, illetve 4,9 százalékot tehet ki. Az export bővülését az alacsony bázis mellett segíti a beruházások magas volumene is. Előrejelzésük szerint tehát a külkereskedelmi egyenleg alakulása mind 2021-ben, mind 2022-ben pozitívan járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Az az elmúlt időszakban a várakozásoknál magasabban alakult, április és június között az 5 százalékot is meghaladta. A jegybanki célsávból kilépő inflációban szerepe volt az üzemanyagok drágulásának, a dohánytermékek emelkedő jövedéki adójának, a vírushelyzet alatt bezárásra kényszerülő vállalkozások áremeléseinek, a magas keresletnek, illetve a gyengülő forintárfolyamnak. 

Az idei év egészére így 4,7 százalékos inflációt várnak, amely jövőre 3,8-re mérséklődhet, tehát továbbra is a jegybanki cél fölött maradhat, de visszatérhet a célsávba. Az inflációs mutató csökkenésében szerepet játszik a szigorodó monetáris politika, illetve a dohánytermékek jövedékiadó-emelése, valamint az üzemanyagáraknál az alacsony bázis kifutása. Ugyanakkor az expanzív fiskális politika és a dinamikus emelése felfelé mutató kockázatot jelent – fűzték hozzá.

Az inflációs cél elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban több lépésben szigorította monetáris politikáját, és az alapkamatot 0,6 százalékról 1,5-ig emelte. Ezzel párhuzamosan megkezdte a nem konvencionális eszközeinek kivezetését is – így például a növekedési hitelprogramét vagy a másodpiaci állampapír-vásárlásokét. Az inflációs cél elérése érdekében további szigorításra számít a Századvég, ám ennek üteme az elmúlt hónapokban tapasztaltnál lassabb lehet.

A fiskális politika terén egyelőre nem látszanak a szigorítás nyomai, azonban a nominális markáns növekedése a GDP-arányos államadósság érdemi mérséklődését eredményezi. A költségvetési hiány a Századvég prognózisa szerint idén a GDP 7,2, míg jövőre 5,4 százaléka lehet, azaz a 3 százalékos hiánycél a vizsgált időszakban még nem teljesül. A dinamikus eredményeként azonban a GDP-arányos adósságráta csökken, a 2020-as 80,4 százalékról 2021-ben 77,2 százalékra, 2022-ben pedig 73,6 százalékra - olvasható a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb negyedéves előrejelzésében.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése


2020
20212022 
Bruttó hazai termék (volumenindex)–5,07,8 
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)–2,55,2 
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)–7,39,9 
Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)–6,811,9 
Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)–4,49,0 
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)5,87,5 
Fogyasztóiár-index (%)3,34,7 
A az időszak végén (%)0,62,1 
Munkanélküliségi ráta (%)4,24,0 
A bruttó átlagkereset alakulása (%)9,78,4 
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában–0,11,0 
Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában1,92,7 
Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában–8,1–7,2 
GDP-arányos államadósság80,477,2 
GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*–5,95,1