A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a földgáz átlagára Budapesten volt a legolcsóbb, míg 

a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb díjat fizették.

Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.

Fotó: Shutterstock

A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára szeptemberben 10,65 eurócent/kWh volt, amely a vizsgált fővárosok listájában az uniós országok közül az első helyre rangsorolja a magyar fővárost. Összehasonlításképpen: ugyanebben a hónapban Bukarestben 18,40, Prágában 25,10 eurócentet kellett fizetni 1 kWh villamos energiáért, míg a legdrágábban Koppenhágában lehetett áramhoz jutni, ahol 34,58 eurócent volt 1 kWh.

2021 szeptemberében a földgáz lakossági átlagára 2,88 eurócent volt kilowattóránként Budapesten, amely a felmérésben szereplő 

uniós fővárosok között szintén a legolcsóbb. 

Ehhez képest Bukarestben csaknem háromszorosát (6,11 eurócent/kWh)  kellett fizetni a gázért, Bécsben pedig 8,84 eurócent volt a földgáz átlagára.

A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A vizsgálat adatai alapján kiszámított végfelhasználói árinformációk szerint szeptemberben is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók.

Több mint 5 milliárd köbméternyi földgázmennyiség áll rendelkezésre. A fűtési idényben a föld alatti gáztárolók szerepe különösen meghatározó, hiszen egy hidegebb téli napon az ország földgázfogyasztásának akár a fele is származhat ebből a forrásból.