A hazai benzinkúthálózatnak hétfőtől három hónapon át 480 forintért kell mérnie a normál benzin és a gázolaj literjét a múlt heti rendelet szerint. Bár mindenképpen bevételtől esnek el, van némi mozgásterük is. Egyes töltőállomások üzemszünetbe menekülhetnek, míg mások csütörtökig jelezhetik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM), hogy készek ideiglenesen átvenni az üzemszünetet választók feladatait. A piacon maradók ezenfelül mérlegelhetnek is:
vagy végigcsinálják a 480 forintos árral a három hónapot – ám ekkor esetleg ügyfelet veszítenek, hiszen az autósnak ebben az időszakban mindegy lesz, hogy hol tankol –, vagy más akciókkal igyekszenek megtartani, bővíteni vevőkörüket, bevállalva a még nagyobb bevételkiesést okozó, 480 forintnál alacsonyabb árat is.
A 79 magyarországi Lukoil töltőállomást üzemeltető Normbenz Magyarország Kft. úgy válaszolt a VG kérdéseire, hogy megítélése szerint az ellátást minden körülmények között biztosítani tudja.
„Ahogy a kihirdetése alatt, úgy most sem tervezünk változtatni a töltőállomásaink üzemeltetésén, vállalatunk tervei szerint minden benzinkút a megszokott módon üzemel a következő időszakban is.
A bejelentés óta vállalatunk elemzi a várható árrésveszteség mértékét, konkrétumokat egyelőre nem tudunk megosztani” – közölte a cég, amely arra nem tudott válaszolni, hogy tervezik-e más kutak átvételét.
A Molnál és a Shellnél előzetesen azt jelezték, hogy e tárgyban a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) kommunikál, az OMV pedig azt írta:
Az OMV mindig a kormányzati szabályozásoknak és előírásoknak megfelelően működik.
Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára szerint azonban még korai a fenti részletekbe belemenni, mert egyelőre a vonatkozó rendelet is pontosításra, kiegészítésekre szorul, az ezeket célzó tárgyalások pedig még nem kezdődtek el. A VG-nek hozott egyik példája szerint
a jogszabály nem kezeli a töltőállomások leállással járó karbantartásának idejét, holott ezek az ütemezett munkák – ahol éppen időszerűek – nem halaszthatók a hétfőn indult három hónapon túlra, mert lejárhatnak például a tartályok, hitelesítőeszközök és más berendezések hatósági engedélyei.
Ezeket ilyenkor is meg kell szerezni, és az új jogszabály nem tér ki azokra a kutakra, amelyeknek épp e három hónap során jár le valamelyik engedélyük. Lehetnek olyan benzinkutak is, amelyeknek éppen mostanra tervezték a felújítását. A főtitkár lapunknak arra a kérdésére, hogy a társaságok milyen üzletpolitikát választhatnak az adott helyzetben, illetékesség híján nem kívánt válaszolni. Mint hangsúlyozta, most mindenki azzal foglalkozik, hogy végrehajtsa a jogszabályi kötelezettségét, és a lehető legzökkenőmentesebben álljon át az új helyzetre.
Emlékeztetett azonban a MÁSZ múlt heti állásfoglalására, amely szerint az tette lehetővé, hogy ma Magyarországon jó minőségű, magas ellátási biztonságot nyújtó üzemanyag-kiskereskedelem működik, hogy a rendszerváltás után a szegmensben azonnal erős verseny alakult ki.
Az ország mintegy kétezer üzemanyagtöltő állomása több mint 15 ezer dolgozót foglalkoztat, többségüket kisvállalkozások üzemeltetik, és a maximált ár megválasztott szintje hatással lehet ezeknek a vállalkozásoknak az éves teljesítményére, tervezett beruházásaira. Az állásfoglalás kiemelte, hogy a döntés számításon kívül hagyja az árszintre szintén ható, a kormányzat hatáskörébe tartozó olyan elemeket, mint az üzemanyagárakban érvényesített, mindenki által ismert jövedéki az MSZKSZ- (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) díj és az áfa esetleges csökkentésének lehetősége.
Miközben tehát a MÁSZ egyeztetésekre készül, az autósok mindenképpen jól járnak. Nemcsak olcsóbban (kevésbé drágán) tankolnak majd, hanem esetleg többet is. Ez megmutatkozhat a negyedik negyedéves forgalom növekedésében. A MÁSZ-tagvállalatok normál benzinből az év első kilenc hónapjában 2,2 százalékkal adtak el többet, mint 2020 azonos időszakában (812,6 millió litert), míg normál gázolajból 4,2 százalékos volt a növekedés (1482,3 liter).
