Egyhangú szavazással emelte az alapkamatot legutóbb a jegybank
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács január 25-i ülésének jegyzőkönyvét. Mint ismert: a jegybank azon az ülésén a korábbiaknál is nagyobb mértékben, 50 bázisponttal emelte meg az alapkamat és a kamatfolyosó mértékét.
A hazai inflációs folyamatokat nézve a monetáris tanács tagjai megállapították, hogy 2021 végén az elmúlt évektől eltérően jelentős átárazások történtek. A nagyobb áremelések a termékek és szolgáltatások széles körében általánosan megfigyelhetőek voltak. Az iparcikkek és a szolgáltatások mellett az élelmiszerek drágulása is gyorsult, míg a 2020-as szintjüknél magasabb üzemanyagárak továbbra is jelentősen hozzájárultak az éves inflációhoz.
A tanácstagok egybehangzó érvelése szerint középtávon az árstabilitás elérésében kulcsszerepe van az inflációs várakozások inflációs céllal összhangban történő horgonyzásának.
A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az inflációs várakozások emelkedtek az elmúlt hónapokban. A tartósabb külső inflációs hatások, valamint a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezhetik.
A monetáris tanács tagjainak egyöntetű megítélése szerint az árstabilitás biztosításához olyan monetáris politika szükséges, amely kiszámítható, és egyszerre képes reagálni a gyorsan változó pénz- és árupiaci környezetre, míg hosszabb távon az inflációs várakozásokat is megfelelően horgonyozza. A döntéshozók rámutattak, hogy a pénz- és árupiaci kockázatok némileg mérséklődtek december óta, ugyanakkor a volatilitás változatlanul magas. A maginfláció gyors emelkedése alapján a tanácstagok a tartós inflációs hatások erősödésére számítanak.
Az inflációs cél fenntartható elérése egyértelműen a monetáris kondíciók általános további szigorítását indokolja.
A tanács megítélése szerint az alapkamat decemberinél nagyobb lépésközzel történő emelése szükséges a hosszabb távú inflációs várakozások megfelelő horgonyzásához. A tanácstagok egybehangzó véleménye szerint a monetáris kondíciók szigorítását az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is szükséges folytatni, miközben az alapkamat felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő negyedévekben kialakuló szintjéhez. Több tanácstag felhívta rá a figyelmet, hogy a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok jelenlegi szintje az egyhetes betéti eszköz kamatának havi ütemű emelését indokolja. Ugyanakkor a döntéshozók jelezték, hogy amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése szükségessé teszi, készen állnak az egyhetes betéti eszköz kamatát gyorsan és rugalmasan alakítani.
Fotó: Vémi Zoltán
A tanács megítélése szerint a kamatemelési ciklus folytatása mindaddig szükséges, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Az MNB az egyhetes betéti eszköz kamatának alakításával gyorsan és erőteljesen reagált az elmúlt hónapok pénz- és árupiaci kockázataira. Utóbbiak mérséklődtek december óta, miközben a maginfláció gyors emelkedése a tartós inflációs hatások erősödését jelzi. A monetáris tanács ezért indokoltnak tartja az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes betéti kamat szintjéhez. Ezen folyamat keretében a tanács az alapkamat-emelési ciklust havi ütemben, a decemberinél nagyobb lépésközzel folytatja. Eközben a monetáris kondíciók további szigorítása az egyhetes betéti eszköz kamatának
emelésével is folytatódik. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.
A monetáris tanács az 50 bázispontos emelést végül ellenszavazat nélkül szavazta meg.
A tanács a következő kamatmeghatározó ülését 2022. február 22-én tartja.
